A hazai tőzsdei kereskedés üzemeltetője, vagyis a Budapesti Értéktőzsde menetrend szerint évente kétszer súlyozza át a legnagyobb hazai kibocsátók teljesítményét mérő BUX, valamint a kis és közepes kapitalizációjú papírokat tömörítő BUMIX indexet. Az új időszámítás április 1-jétől veszi kezdetét a pesti parketten.
Az új súlyok azt mutatják meg, hogy a kosár egyes részvényeinek piaci kapitalizációja hogyan viszonyul az index teljes piaci értékéhez. A március végi helyzetkép szerint az OTP súlya messze a legnagyobb, 46,9 százalékkal. A második helyen a Mol szerepel 20,2, a harmadikon a Richter 17,5 százalékkal. Majd a negyedik blue chip, a Magyar Telekom következik, 7,2 százalékkal.
Több részvény lesz a BUX indexben
Az átsúlyozás leginkább az indexkövető ETF-ek, vagyis a tőzsdén kereskedett befektetési alapok számára mérvadó. Ezek az eszközök ugyanis egy az egyben lemásolják az adott részvénykosár (jelen esetben a BUX) éppen aktuális súlyozását.
„A nem tőzsdén jegyzett, indexkövető befektetési alapoknál már nagyobb a mozgástér, főleg a kis papírok tekintetében. De a nagy részvényeket, például az OTP-t érintő változásokat nekik is le kell követniük” – mondta el a Privátbankár megkeresésére Nagy András, az Erste részvényelemzője.
Ami állandó, hogy a BUX kosarába legalább 12 és legfeljebb 25 kibocsátó kerülhet be. Az indexben a vezető részvények, vagyis a négy blue chip (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) mellett jónéhány midcap, vagyis közepes kapitalizációjú papír is szerepel.
Április 1-jétől a jelenleginél kettővel több, 18 kibocsátó részvényeit jegyezhetik a befektetők a BUX indexben. Az új kosárba bekerülnek az MBH Bank, a PannErgy és a Shopper Park Plus papírjai is, a CIG Pannónia viszont kikerül az indexből.
Az OTP és az MBH élete változhat meg a leginkább
A két legjelentősebb, a BUX indexre nagyjából azonos, 300 bázispont feletti hatást gyakorló változás a két legnagyobb magyarországi bankot érinti.
Az OTP közkézhányada április 1-jétől a korábbi 86,33-ról 81,18 százalékra csökken. Ennek hátterében az áll, hogy a cég tavaly összesen 150 milliárd forintnak megfelelő összegben vásárolt vissza saját részvényeket az év végéig.
Fotó: Depositphotos.com
A másik nagy változás az MBH Bankhoz kötődik. A pénzintézet 2025 novemberében a hazai tőkepiac elmúlt 25 évének legnagyobb részvénytranzakcióját végrehajtva bocsátott ki új papírokat, összesen végül 67 milliárd forint értékben. Ezt követően az MBH a forgalma és a szabad közkézhányaddal súlyozott piaci kapitalizációja alapján szintet lépett a Budapesti Értéktőzsdén és teljesítette a BUX indexkosárba kerülés feltételeit.
„Ez egy mérföldkő a bank életében és rögtön az 5. legnagyobb részvény lesz áprilistól a BUX kosarában” – tette hozzá Nagy András.
Az OTP mellett a három másik vezető részvény súlya is változik, igaz, nem túl jelentős mértékben.
- A Mol esetében a súlyozási tényező némileg emelkedik, de az új indextagok kiszorító hatása miatt a súlya 52 bázisponttal csökken.
- A Richternél szintén emelkedik a súlyozási tényező, ami kompenzálja a kiszorító hatást, így a súlya 30 bázisponttal emelkedik.
- A Magyar Telekom esetében a paraméterek változatlanok maradnak, de így is 12 pontot veszít a cég a súlyából az új indextagok miatt.
A négy hazai blue chip papír összesített súlya április 1-jétől mintegy 370 bázisponttal, 88,25 százalékra mérséklődik az indexen belül. Jelenleg ez az arány még 92 százalék.
Nagyon fejnehéz a hazai tőzsde
Hiába a csökkenés, a magyar piac koncentrációja még így is rendkívül magasnak számít. De ha nemcsak a hazai befektetők, hanem a nagy intézményi szereplők szemüvegén keresztül nézzük a BUX összetételét, akkor még inkább fejnehéznek mondható a magyar piac.
„Az OTP részvényeiben van igazi likviditás, ami az iráni háború február végi kirobbanásakor is meglátszott. Amikor a piaci pánik miatt sokan próbáltak készpénzhez jutni, a nagy nemzetközi befektetők csak az OTP-papírokat tudták eladni. Számukra a pár száz millió forintos, vagy 1 milliárd forintos forgalmú részvények nagyon kicsinek számítanak” – tette hozzá az Erste részvényelemzője.
A hazai tőzsde üzemeltetője ugyanakkor szabályozói oldalról folyamatosan próbálja mesterségesen tompítani a négy blue chip és leginkább az OTP „egyeduralmát”. „Ha nem lennének ezek a fékek, akkor a vezető részvényeknek 90 százalék feletti lenne a súlya a teljes indexen belül” – magyarázta Nagy András.
A szakértő szerint a BUX esetében látott szélsőséges koncentráció ritkának számít és csak a kisebb, kevesebb kibocsátót tartalmazó indexekre jellemző. Ettől függetlenül a nagy börzéken is megfigyelhetők jelentős hangsúlyeltolódások. A német DAX esetében például a technológiai óriás SAP koncentrációja igencsak jelentős (13-15 százalék körüli).
De a legnagyobb amerikai vállalatok papírjait tömörítő S&P 500-nál is jelentős eltolódások alakultak ki, főleg az elmúlt években. A Magfinicent Seven (Apple, Microsoft, Nvidia, Amazon, Alphabet, Meta, Tesla) részvényei adják a teljes piac súlyának több mint 30 százalékát. Tíz évvel ezelőtt még csak alig 10 százalék feletti értékről beszélhettünk.
Jól állunk a közép-európai börzén
A hazai tőzsde átsúlyozása a legnagyobb közép-európai részvénykosarat, a CETOP indexet is érinti. Magyarországról a négy blue chip található meg az összesen 24 részvényt tartalmazó parketten. A legtöbb, 7 kibocsátó a lengyel piacról érkezik, majd Románia következik 5 céggel. Magyarország 4 vállalat papírjaival a dobogó harmadik fokára fér fel.
Fotó: Depositphotos.com
Az OTP súlya nemcsak a hazai tőzsdén kiemelkedő, hanem aktuálisan a régiós indexben is az első helyet foglalja el, az osztrák Erste Group pénzintézet és a lengyel Orlen SA energetikai óriást megelőzve. A Mol a 11., a Richter a 14. helyen áll a listán a részvénysúlyt tekintve. A Magyar Telekom a 20. pozícióban szerepel.
Nagy Andrást arról is kérdeztük, lehet-e esély arra, hogy a magyar tőzsde új feltörekvő csillaga, az MBH betörjön a CETOP indexbe. „Reálisan nézve nem valószínű, hogy ez megtörténhet. Az MBH jelenleg feleakkora súlyt képvisel a BUX indexben, mint a Magyar Telekom, ami pedig a közép-európai részvénykosár alján található. Némi túlzással azt mondhatnám, hogy a Magyar Telekomnak nagyobb az esélye a kikerülésre, mint az MBH-nak a bekerülésre” – reagált a felvetésre Nagy András.
Egy átlagos nyugdíjas nő havi 245 ezerből él. 
