A hazai tőzsdei kereskedés üzemeltetője, vagyis a Budapesti Értéktőzsde rendszerint évente kétszer súlyozza át a hazai részvények teljesítményét mérő BUX- és BUMIX-indexeket. Október 1-jétől, vagyis a mai naptól tehát már az új paraméterek szerint történik az indexszámítás, ami a befektetési alapok számára lehet igazán iránymutató. Az indexkövető alapoknak ilyenkor az a céljuk, hogy az átsúlyozáshoz igazítsák a portfóliójukat, vagyis az általuk tartott részvények aránya megfeleljen az új paramétereknek.

„A piacon az átrendezéseknél jelentős likviditást szoktunk tapasztalni az előző napi zárószakaszban, még ha a részvényárfolyamok mozgásában ez nem is mindig csapódik le” – mondta el lapunknak Nagy András, az Erste részvényelemzője.

Kikerülők és bekerülők

Mielőtt a legfontosabb változásokra kitérnénk, érdemes kontextusba helyezni, hogy milyen papírokat tömörít magába a két index. A BUX-ban a legnagyobb értékű és forgalmú részvények forognak. Természetesen a négy blue chip (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom), illetve jónéhány midcap, vagyis közepes kapitalizációjú papír. A BUX kosarába legalább 12 és legfeljebb 25 cég papírja kerülhet. A tényleges szám húsz alatt van.

A BUMIX-indexben kis és közepes kapitalizációjú papírok találhatók meg, szintén általában 12 és 25 között. Az ezekbe a kosarakba való bekerülés nagy presztízzsel bír az adott kibocsátó számára, aminek legfontosabb követelményei, hogy az adott részvény kellően likvid legyen és megfelelően nagy közkézhányaddal bírjon.

Az átsúlyozás a CETOP-indexet is érinti, ami a legnagyobb közép-európai részvénykosár. Ide a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú magyar, lengyel, cseh, szlovén, szlovák, horvát és román vállalatok papírjai kerülhetnek. Magyarországról a négy blue chip képviselteti magát a régiós kosárban.

És akkor nézzük a legfontosabb változásokat, október elsejétől a BUX és a BUMIX esetében:

• A BUX-indexből kikerül a Delta, bekerülnek a Zwack-részvények
• Csökken a Magyar Telekom közkézhányada, 34 százalékról 29 százalékra, miután a cég a nyáron saját részvényeket vásárolt vissza. A visszaeső közkézhányad miatt csökkenni fog a Magyar Telekom súlya a BUX-indexben
•  Az OTP extra súlyozási paramétereit szigorúbbá állították, a papír súlyát mesterségesen visszaszorítja a BÉT
• A Mol és a Richter súlyát mesterségesen megemeli a tőzsde üzemeltetője
• A 2023-ban a BÉT Standard kategóriájában megjelenő Budapesti Értéktőzsde Nyrt. részvényei bekerültek a BUMIX-indexbe

Ami nálunk az OTP, az a németeknél az SAP

A Budapesti Értéktőzsde meglehetősen „fejnehéznek” számít. Az összesített piaci közkézhányad 92 százalékát a négy blue chip adja. De ha a beáramló tőke, vagyis a befektetések volumenét nézzük, akkor is 90 százalék körüli a nagyok részesedése. Nagy András szerint az ilyen nagyfokú piaci eltolódás nem számít egyedi jelenségnek.

„Nemcsak a régióban, de például Németországban is nagy piaci koncentrációt láthatunk, ott a technológiai óriás SAP van túlsúlyban. De akár a legnagyobb amerikai vállalatok papírjait tömörítő S&P 500-nál is jelentős eltolódások alakultak ki, 8 százalékos Nvidia, és 35-40 százalék körüli technológiai súllyal” – magyarázta a szakértő.

A Budapesti Értéktőzsde súlyozási rendszere próbálja tompítani a nagyobb koncentrációkat, és mesterségesen leszorítani az OTP súlyát a BUX-indexen belül. „A német DAX-nál is van hasonló szabály, az SAP-val szemben szigorúbbak a paraméterek. Ott 15 százalék a plafon, a szabályozó erre a szintre vagdossa vissza a papír súlyát az indexen belül, ami aztán két átsúlyozás között mindig enyhén megemelkedik” – tette hozzá Nagy András.

Magyarországon a szeptember eleji súlyok szerint az OTP részesedése 45 százalék körül van a BUX-indexben, a Mol 20, a Richter 17,5, a Magyar Telekom 9,5 százalékkal bír. Az októbertől érvényes szabályok szerint az OTP mesterségesen, a Magyar Telekom pedig a közkézhányad változása miatt eshet enyhén vissza. A Mol és a Richter viszont enyhén növelhetik a BUX súlyozásában betöltött szerepüket.