A tőkebevonás során eltérő feltételekkel és garanciákkal szembesül az, aki tőke, mint az, aki hiteloldalon szeretne forrást bevonni a vállalkozásába – hangzott el a Privátbankár.hu Cégutódlás, cégvezetés konferenciáján. Egy bank komolyabb biztosítékokat ír elő, ezért ugyanakkor visszafogottabb hozamot (kamatot) akar, s nem szól bele az operatív működtetésbe. A kockázati tőkés ugyanakkor a hozam maximalizásban érdekelt és fontos neki az exit. A fentiek nyomán komolyabban érdeklődik a cég iránt, át akarja látni a cég működését – vélekedett Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda igazgatója.
Korai fázisú cégeknek nincs cash-flow-ja, épp ezért induló céget rendkívül nehéz hitelből finanszírozni. Így esetükben csak a tőkéági finanszírozás jöhet szóba, ám az induló cégek – tekintve, hogy a konkurencia bármikor megfojthatja a transzparencia révén megismert adatok birtokában – nem szabad, hogy a tőzsdei forrásbevonásban gondolkodjanak. Jó példa lehet erre a SkyEurope, amelyet a versenytársak megfolytottak, mivel minden adatát ismerték a túl korán tőzsdére lépő légicégnek. Marad tehát a kockázati tőke, mint befektetési lehetőség – mondta el Zsembery Levente, az X-Ventures vezérigazgatója.
A kockázati tőke hiányosságokat is pótol
A kockázati tőke nem csak arról szól, hogy a cég egy nagy zsák pénzt kap, hanem olyan partnereket is, akik kellő tapasztalattal bírnak, hogy miként lehet jelentősen megtöbbszörözni ezt a vagyont. Itt nem szakmai, hanem menedzsment, vállalatvezetési és egyéb támogatásról beszélhetünk - mondta Siklósi Zoltán, az Invescom Tőkebefektetési Tanácsadó Kft. vezetője
Zsembery Levente szerint a kockázati tőke és a családi cégek sok esetben bizony nem tudnak együttműködni, hiszen a kockázati tőkés érdeke profitmaximalizálás mellett a cég értékesítése, miközben a családi cégek esetében az elvárás az, hogy 20 év múlva is a család birtokában legyen a cég. A szakember szerint érettebb, a piacon dolgozó cégek kisebb forrásszükségletét a hitel, nagyobb tőkeszükségletet ugyanakkor a kötvénypiacra lépés biztosíthatja.
Mi az előnye a tőzsdére lépésnek?
A hazai cégvezetők fejében a tőzsdére lépés nincs annyira napirenden, mint nyugaton – ahol a növekedés és a forrásszerzés egyik kézenfekvő megoldása a tőzsde. Pedig a tőzsdére lépés a pénzügyi indokokon túl a tulajdonosi kör kontrollált bővítésében (s ehhez kapcsolva forrásbevonásban) is olyan lehetőséget kínál, ahol maga a tulajdonos döntheti el, hogy milyen beleszólást enged a befektetőknek a cég irányításába. A részvények tőzsdére vitele a menedzsment érdekeltté tételében is segíthet a részvényopciós programok révén – mondta el Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója.
A tőzsdére lépés persze költséges – bár Szalay Rita szerint korántsem annyira, mint sokan gondolnák – s persze az áttekinthetőség, a kötelező transzparencia is sokakat eltántoríthat. Ezzel szemben áll ugyanakkor a reputációs és a bizalmi hatás, a partnerek és a hitelezők is másképp viszonyulnak egy tőzsdén jegyzett, nyílt céghez. A rendszeres jelentéskényszer erősítheti a cégek pénzügyi fegyelmét, míg a társaság folyamatos tőzsdei árazása, a likviditásra is jótékonyan hat – ez tehát komolyan segít az exit megvalósításában.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
