A kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzés szabályozásának kérdésében még távol áll egymástól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja - mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Már volt egy alap
A kérdés rendezésére még májusban a VOSZ, a Liga Szakszervezetek (Liga) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közös ajánlást fogadott el. Eszerint a vasárnapi munkavégzésért járó 50 százalékos bérpótlékot 100 százalékra, a legalább havi egy szabad vasárnapot kettőre emelnék a kiskereskedelemben.
Dávid Ferenc szerint ez egy korrekt tárgyalási alap, azonban a munkáltatói oldal két másik szereplője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták.
Nem találkoznak az álláspontok
A főtitkár úgy fogalmazott: tekintettel a kereskedelemre jellemző alacsony átlagkeresetekre és a szektort sújtó akut munkaerőhiányra, azokban a vállalkozásokban, ahol piaci értelemben van forrás ki kell, hogy tudják fizetni a munkavállalóknak a 100 százalékos bérpótlékot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a VOSZ a korábban felvetett sávos pótlékrendszert nem támogatja, hiszen ez nagy mértékben megnövelné a vállalkozók adminisztrációs terheit.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség szerint a kereskedelmi ágazatban kialakult alacsony bérekre és a magas bérfeszültségre nem a vasárnapi bérpótlék emelése jelenti a megoldást, hanem egy átfogó, akár hosszabb távú bérrendezés a szektorban.
Mint mondta, a szervezet célja, hogy a VKF tárgyalások révén, a kormánnyal közösen el tudjanak érni egy bizonyos járulékcsökkentést, példaként a munkahelyvédelmi akciót említette.
Ne a dolgozók húzzák a rövidebbet
Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke elmondta: a szövetség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) álláspontjával ért egyet, amely szerint a vasárnapi nyitva tartás rendezésénél a munkavállalók jövedelmét, szabadságát, pihenőidejét úgy kell szabályozni, hogy a dolgozók ne járjanak rosszul.
A MASZSZ alelnöke beszámolt arról is, hogy a VKF második félévi ütemterve alapján tárgyalnak majd a 2017. január 1-től életbe lépő minimálbérről és garantált bérminimumról, a munkavédelem szabályozásáról, a munka törvénykönyvével, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjjal, valamint a sztrájktörvénnyel kapcsolatos témákról és a munkaerőhiány kérdéséről.
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
