Már azzal, hogy írni-olvasni kiválóan tud hozzájárulhat a gazdasági élet fejlődéséhez, hiszen az analfabétizmus elleni harc alapeleme volt a modern ipari társadalmak kialakulásának. Magyarországon jelenleg a felnőtt lakosság 25-30 %-a funkcionális írástudatlan. Az analfabétizmus, amelyet az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiál, nem csak kulturális probléma, de akadályozója a gazdasági élet fejlődésének is. Az írás-olvasás általánossá válását elsősorban a gazdasági érdek indokolta: ez létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának, miként most a globalizációnak is. (Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége.)
Szakértők általában háromféle analfabétizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az elsőben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki valamelyest tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.
Az ENSZ 1957-ben közzétett első felmérése szerint akkor az emberiség mintegy 44 százaléka bizonyult írástudatlannak. 1978-ra ez az arány 32,5, 1990-re 27, a múlt század végére pedig 16 százalékra csökkent. S bár az írástudatlanok abszolút száma évről évre nő, arányszámuk az összlakosságon belül mindenhol csökken. Az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja 1990 óta küzd azért, hogy a világon minden gyermek iskolába járhasson, több mint százmillió fiatal azonban még mindig nem élhet ezzel a jogával.
A XXI. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban, azonban nagyok az eltérések, az analfabétizmus még komoly probléma Közép- és Kelet-Európában, ahol 9 millió felnőtt nem képes sem írni, sem olvasni az UNESCO felmérése szerint.
Magyarországon a XIX. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg mintegy százezren nem tudnak írni-olvasni. A felnőtt népesség 25-30 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik. Egy vizsgálati becslés szerint az általános iskolát elvégző diákok nagyjából egyharmada úgy jön ki az iskolából, hogy funkcionális analfabéta vagy annak tartaléka. Ezért az oktatásért felelős szakminisztérium az utóbbi években a funkcionális analfabétizmus felszámolására helyezte a hangsúlyt közoktatási programjai megfogalmazásakor.
E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért. Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére.
Késnek a diákigazolványok, a MÁV addig mást is elfogad
Évi tízezer alatt megúszható a gyerek biztosítása
Megúszták az amerikai diákhitelesek
Felújított iskolák tátonganak az ürességtől
Tanárok ezrei kerülhetnek utcára?
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
