TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Közel 100 lengyel építőipari cég – köztük a piacvezető PBG S.A. és tucatnyi más nagyvállalat is – fizetésképtelenséget jelentett a Lengyelország és Ukrajna közös rendezésében lebonyolított labdarúgó-Európa-bajnokság befejezése óta eltelt időszakban. Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb iparági elemzése szerint a rendkívüli csődhullámot az EURO 2012-höz kapcsolódó, nagyszabású építőipari beruházások alulárazása, az alapanyagok árának ugrásszerű megemelkedése, valamint a fizetési morál drasztikus megromlása indították el.

Az egész iparágat alapjaiban megrengető fizetésképtelenségi hullám indult el a lengyel építőiparban a június 8–július 1 között megrendezett, lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság befejezése után. 100 cég került a tönk szélére, mindegyik részt vett az Eb kiemelt projektjeinek kivitelezésében.

Az érintettek vállalkozások között van a piac legnagyobb szereplője is, a PBG S.A., csakúgy mint a szektorban meghatározó DSS S.A. és a Poldim S.A. vállalatok is, amelyek csődje egyenként is dominóhatást indíthat el a piacon. A legalább 20 különböző céget tömörítő PBG-csoport korábbi méretét jellemzi, hogy három leányvállalatának a részvényeivel lehet kereskedni a Varsói Tőzsdén.

A PBG S.A. árfolyama az Eb kezdete óta. Forrás: Privátbankár Dealbook



Elszámították magukat a cégek

Az Atriadus szerint a csődhullám hátterében a sporteseményhez kapcsolódó kiélezett árverseny miatt kialakult rendkívül nyomott árszint, valamint jelentős összegű késedelmes kifizetések állnak. Ugyancsak fokozta a munkálatokban részt vevők kitettségét, hogy az 2011-ben ugrásszerűen megnövekedő alapanyagárakkal a legtöbben nem számoltak. Tavaly az aszfalt ára 42%-kal nőtt az előző évhez képeset, a gázolaj, az acél és a beton ára pedig közel 30%-kal emelkedett. A lengyel bankszektor pedig nem érdekelt a jellemzően nullszaldós vagy veszteséges építkezések finanszírozására kibocsátott vállalati kötvények refinanszírozásában. 

Veszteségbe fordult az egész szektor

A túlvállalások és a késedelmes pénzügyi teljesítések pusztító hatást gyakoroltak a már korábban is strukturális problémákkal küszködő lengyel építőiparra. Bár az elmúlt években is egyre romló tendenciát mutatott a szektor profitteljesítménye, de 2010-ben még 3 százalékos, 2011-ben pedig 1,6 százalékos nyereségre számíthattak a piac szereplői. Ugyanakkor, idén márciusban riasztó mértékű, átlagos 6,2 százalékos veszteséget könyvelhettek el az infrastrukturális fejlesztésekben résztvevő vállalatok, ráadásul 2012 első negyedévében az iparágban működő cégek mintegy fele veszteséges volt.

Magával rántott másokat is

A lengyel építőipar mélyrepülése nem állt meg az országhatároknál: a sporteseményekhez kapcsolódó nagyberuházásokban résztvevő ír és kínai alvállalkozók, így például a  China Overseas Engineering Group (COVEC) – is csődvédelmet kértek az EURO 2012 megbízásai kapcsán.

Emlékszünk még a Szeviépre?

Vanek Balázs, az Atriadus országigazgatója szerint nem újdonság az a jelenség, amikor nagyobb megbízások kapcsán a kkv-k rosszul tervezik meg a cash-flow-jukat, illetve túlbecsülik pénzügyi teherbíró képességüket, majd pénzzavarba kerülnek. Hasonló helyzet alakult ki Magyarországon az M43-as autópálya építésénél, amikor  a konzorciumban résztvevő Szeviép Zrt. késedelmes fizetése illetve nemfizetése mintegy 400 hitelezőt, köztük számos kkv-t hozott nehéz helyzetbe. A Szeviép először csődvédelmet kért, majd miután nem tudott megegyezni hitelezőivel, felszámolás indult ellene.

A lengyel építőipar jelenlegi helyzete tökéletes példája annak, hogy a késedelmes fizetések vagy nemfizetések miként roppanhatnak össze akár jelentős megrendelés-állománnyal rendelkező, nagy múltú cégeket, vagy akár teljes iparági struktúrákat is – tette hozzá Vanek Balázs.


Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
KKV Zöld kkv-k figyelem: 7,3 milliárd forintnyi pályázati pénz vált elérhetővé
MTI | 2020. augusztus 3. 09:21
Vállalkozásonként 20 és 400 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
KKV Optimistábbak a cégvezetők, mint amire bárki számított
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:24
A vírusjárvány meglepő módon mérsékelten hatott a cégvezetők várakozásaira: nem sokkal maradnak el a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó árbevétel- és nyereségvárakozásai az előző év azonos időszakához képest – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb kutatásából.  
KKV Hány milliárdot hagy a cégeknél a kormány?
Privátbankár.hu | 2020. július 19. 17:01
A hangzatosan csak a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt jövő évi tervben a kormány egyebek mellett arról is bemutatta egy mellékletben, hogy 2021-ben mennyi pénzt hagynak a vállalkozásoknál a társasági adónál érvényesíthető kedvezmények formájában.
KKV Az online jelenlét fontossága minden vállalati szektorban
Márkázott tartalom | 2020. július 5. 19:26
20 évvel ezelőtt, ha valaki nem szerepelt a telefonkönyvben, akkor őt nem lehetett megkeresni, elérhetetlennek számított. Ahogy a 21. század telefonkönyve egyre inkább az internet lett, úgy tolódott át a fókusz a telefonkönyvről (és úgy általánosságban véve a nyomtatott megjelenésről) az online jelenlét felé.  
hírlevél