A jelentős esés arra utal, hogy a KKV-k fokozódó bizalmatlansággal és csökkenő gazdasági növekedést feltételezve tekintenek a következő félévben várható gazdasági helyzetre. Ezt különösen a likviditási helyzetük és értékesítési lehetőségeik alakulásával kapcsolatos mélyülő problémák alakulása okozza.
2011 második (50,2%) és a harmadik (50,4) negyedéve között összességében kevés változás történt a kis- és középvállalati szektor gazdasági helyzetét és várakozásait kifejező kkv-index értékében, a negyedik negyedévben már érezhetően romlott az index értéke (41,2%) és az idei év első negyedéve (39,8%) folytatta ezt a csökkenő trendet.
A kkv-szektor vállalatvezetőinek héttizede (69%-a), azaz minden 10 cégvezető közül 7 negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél év során. A válaszadók 37%-a szerint kissé romlik, 32%-a szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít (20%). A cégvezetők mindössze 10 százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).
Jelentősen romlottak 2011. negyedik negyedévében a cégvezetők saját vállalkozásukkal kapcsolatos prognózisai. 39%-uk enyhe negatív változásra számít a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében, míg további 17%-uk erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságára szűk háromtizedük (28%) számít. Csupán 16 százalékuk bízik abban, hogy jobb lesz cégének helyzete a következő időszakban.
Új erős versenytársak megjelenésével a következő év során csak a megkérdezettek egynegyede (26%-a) számol, de négyből hárman e tekintetben nyugodtak. A megkérdezett vállalatvezetők többsége, 53%-a úgy látja, nem változik cége – egyébként nem megnyugtató – likviditási helyzete a következő hat hónap során. A korábbi negyedévekhez képest egyértelműen pesszimistábbá vált a hangulat.
A belföldön értékesítő vállalatok (a megkérdezettek mintegy kétharmada nem végez külkereskedelmi tevékenységet) vezetőinek 42%-a úgy véli, hogy nem változik cége értékesítési helyzete a következő fél évben. A külföldön értékesítő vállalatok ennél optimistábbak, a stabilitás vagy stagnálás jellegű prognózisok meghatározóbbak, 55%-os aránnyal. A saját előállítású készlettel rendelkező vállalatok vezetőinek 60%-a úgy látja, a következő 6 hónapban nem változik ilyen jellegű készletállományuk.
A válaszadók 45%-a jelzi, hogy vállalata kapacitása éppen megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. A vállalatvezetők 38%-a látja úgy, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz. További 12%-uk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Összesen minden második kkv-vezető számít a kereslet csökkenésére a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest.
Továbbra sincsen esélye a bővítésnek
A kis- és közepes vállalkozások 73%-ának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során – vélekedtek vezetőik. A kis- és közepes méretű vállalkozások egynegyede (25%) tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők bő egynegyede (27%-a) szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 34% szerint is nagy mértékben korlátozza azt.
A megkérdezettek 87%-a számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban nőttek a fogyasztói árak, véleményük szerint átlagosan 11,0%-kal. A vizsgált vállalatok értékesítési árai legnagyobbrészt, 63%-ban nem változtak. A kérdezettek 19%-a adott számot vállalata árainak – átlagosan 9,4%-os – növekedéséről.
Vállalata gazdálkodási területén a cégek hattizede (61%) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét. A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét akadályozó tényező közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Ez megelőzte a még szintén erős visszafogó erővel bíró belföldi kereslethiányt is.
Közepes nehézséget jelentő tényezők a tőkehiány, az éleződő verseny és a felesleges adminisztráció, továbbá a beszerzési feltételek rosszabbodása. A vállalatok viszonylag felkészültnek tűnnek a lehetséges pénzügyi problémákra. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető (46%) a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg egyharmaduk (34%) vállalata hitelt venne fel valamely pénzintézetétől. A termelés visszafogását és a vállalat vagyontárgyainak értékesítését, mint lehetőségeket csak a megkérdezettek 10, illetve 18%-a választotta.
Szerinte Magyarország nem fog sem bírságokat fizetni, sem migránsokat beengedni területére. 
