Egy gondolat, egy tál étel - a szellemi munkát végzők szervezete sokkal több táplálékot követel, mint ha csak pihenéssel töltenék az időt. Ez magyarázat lehet a fejlett világot sújtó elhízási járványra
Egy gondolat, egy tál étel - a szellemi munkát végzők szervezete sokkal több táplálékot követel, mint ha csak pihenéssel töltenék az időt. Ez magyarázat lehet a fejlett világot sújtó elhízási járványra: ülünk a székünkben, gondolkozunk, zabálunk, és növesztjük a hátsónkat.
A kutatók a 14 önkéntest (egyetemi hallgatókat) 3 csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai relaxáltak, üldögéltek, a másik csoport tagjai szövegeket olvastak és foglaltak össze, a többiek pedig egy sor memória-, figyelem- és éberség-tesztet töltöttek ki számítógépen, 45 percen keresztül.
A tudósok korábban már megállapították, hogy a gondolkozást igénylő tevékenységeket folytatók mindössze 3 kalóriával több energiát használtak el, mint a pihenők. A háromnegyed óra elteltével a résztvevőket megkérték, egyenek annyit, amennyi csak jólesik.
Bár a kutatásban csak kis létszámú alany vett részt, az eredmény mégis meggyőző. A számítógépes teszteket végző diákok 253-mal (29,4 százalékkal) több kalóriát zabáltak be, mint a heverészők. A szövegértelmezéssel foglalatoskodók 203-mal több kalóriát fogyasztottak el átlagosan, mint a pihenők.
A tesztek előtt, közben és után vett vérminták elemzése azt mutatta, hogy a szellemi munka sokkal nagyobb ingadozást okoz a glükózszintben, mint a lazítás - ezt talán a gondolkodás által kiváltott stressz okozza.
A kutatók úgy vélik, a test ezekre az ingadozásokra úgy reagál, hogy elkezd ételt követelni - így próbálja meg az agy üzemanyagának tekinthető cukor, a glükóz szintjét helyreállítani. A glükózt szénhidrátokból állítja elő a szervezet, és a vérkeringés segítségével jut el az agyba. Maga az agy nem képes a glükóz előállítására, ezért folyamatos utánpótlásra van szüksége. Az agysejtek kéTszer annyi energiát fogyasztanak el, mint a test más sejtjei.
Mindazonáltal az agy táplálása érdekében végzett kontrollálatlan zabálás nem túl okos dolog. Számos tanulmány megállapította, hogy a kevesebb kalóriát fogyasztó állatok éleseszűbbek, és tovább is élnek. A legtöbb kutató pedig úgy véli, ez nagy általánosságban az emberekre is igaz. Ráadásul ha sokat zabálunk, még kövérek is leszünk.
"A szellemi munkát követő kalória-túlkompenzálás - figyelembe véve, hogy ilyen tevékenységek közben egyébként sem vagyunk túl aktívak fizikailag - vezethetett ahhoz az elhízás-járványhoz, ami manapság megfigyelhető a fejlett országokban" - állítja a kutatás vezetője, Jean-Philippe Chapuit, a kanadai Laval University professzora. "Ez egy olyan tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, tekintettel arra, hogy egyre többe ember végez szellemi munkát világszerte."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
Egy gondolat, egy tál étel - a szellemi munkát végzők szervezete sokkal több táplálékot követel, mint ha csak pihenéssel töltenék az időt. Ez magyarázat lehet a fejlett világot sújtó elhízási járványra 
Esélyes, hogy Zohran Mamdani lesz New York polgármestere. 
