Egy gondolat, egy tál étel - a szellemi munkát végzők szervezete sokkal több táplálékot követel, mint ha csak pihenéssel töltenék az időt. Ez magyarázat lehet a fejlett világot sújtó elhízási járványra Egy gondolat, egy tál étel - a szellemi munkát végzők szervezete sokkal több táplálékot követel, mint ha csak pihenéssel töltenék az időt. Ez magyarázat lehet a fejlett világot sújtó elhízási járványra: ülünk a székünkben, gondolkozunk, zabálunk, és növesztjük a hátsónkat.
A kutatók a 14 önkéntest (egyetemi hallgatókat) 3 csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai relaxáltak, üldögéltek, a másik csoport tagjai szövegeket olvastak és foglaltak össze, a többiek pedig egy sor memória-, figyelem- és éberség-tesztet töltöttek ki számítógépen, 45 percen keresztül.
A tudósok korábban már megállapították, hogy a gondolkozást igénylő tevékenységeket folytatók mindössze 3 kalóriával több energiát használtak el, mint a pihenők. A háromnegyed óra elteltével a résztvevőket megkérték, egyenek annyit, amennyi csak jólesik.
Bár a kutatásban csak kis létszámú alany vett részt, az eredmény mégis meggyőző. A számítógépes teszteket végző diákok 253-mal (29,4 százalékkal) több kalóriát zabáltak be, mint a heverészők. A szövegértelmezéssel foglalatoskodók 203-mal több kalóriát fogyasztottak el átlagosan, mint a pihenők.
A tesztek előtt, közben és után vett vérminták elemzése azt mutatta, hogy a szellemi munka sokkal nagyobb ingadozást okoz a glükózszintben, mint a lazítás - ezt talán a gondolkodás által kiváltott stressz okozza.
A kutatók úgy vélik, a test ezekre az ingadozásokra úgy reagál, hogy elkezd ételt követelni - így próbálja meg az agy üzemanyagának tekinthető cukor, a glükóz szintjét helyreállítani. A glükózt szénhidrátokból állítja elő a szervezet, és a vérkeringés segítségével jut el az agyba. Maga az agy nem képes a glükóz előállítására, ezért folyamatos utánpótlásra van szüksége. Az agysejtek kéTszer annyi energiát fogyasztanak el, mint a test más sejtjei.
Mindazonáltal az agy táplálása érdekében végzett kontrollálatlan zabálás nem túl okos dolog. Számos tanulmány megállapította, hogy a kevesebb kalóriát fogyasztó állatok éleseszűbbek, és tovább is élnek. A legtöbb kutató pedig úgy véli, ez nagy általánosságban az emberekre is igaz. Ráadásul ha sokat zabálunk, még kövérek is leszünk.
"A szellemi munkát követő kalória-túlkompenzálás - figyelembe véve, hogy ilyen tevékenységek közben egyébként sem vagyunk túl aktívak fizikailag - vezethetett ahhoz az elhízás-járványhoz, ami manapság megfigyelhető a fejlett országokban" - állítja a kutatás vezetője, Jean-Philippe Chapuit, a kanadai Laval University professzora. "Ez egy olyan tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, tekintettel arra, hogy egyre többe ember végez szellemi munkát világszerte."
Zsíros kérdések: nem csak a nagy pocak okoz gondot
Alattomosan hízlalnak az édességek
Vizsgálni sem tudják, olyan kövér
A kétbalkezes gyerekek még kövérek is lesznek
Városi dzsungel: tuti tippek utcai kajáláshoz
Ha kövérek a barátaink, mi is elhízunk?
Sírba küldjük gyerekünket az állandó töméssel
A kutatók a 14 önkéntest (egyetemi hallgatókat) 3 csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai relaxáltak, üldögéltek, a másik csoport tagjai szövegeket olvastak és foglaltak össze, a többiek pedig egy sor memória-, figyelem- és éberség-tesztet töltöttek ki számítógépen, 45 percen keresztül.
A tudósok korábban már megállapították, hogy a gondolkozást igénylő tevékenységeket folytatók mindössze 3 kalóriával több energiát használtak el, mint a pihenők. A háromnegyed óra elteltével a résztvevőket megkérték, egyenek annyit, amennyi csak jólesik.
Bár a kutatásban csak kis létszámú alany vett részt, az eredmény mégis meggyőző. A számítógépes teszteket végző diákok 253-mal (29,4 százalékkal) több kalóriát zabáltak be, mint a heverészők. A szövegértelmezéssel foglalatoskodók 203-mal több kalóriát fogyasztottak el átlagosan, mint a pihenők.
A tesztek előtt, közben és után vett vérminták elemzése azt mutatta, hogy a szellemi munka sokkal nagyobb ingadozást okoz a glükózszintben, mint a lazítás - ezt talán a gondolkodás által kiváltott stressz okozza.
A kutatók úgy vélik, a test ezekre az ingadozásokra úgy reagál, hogy elkezd ételt követelni - így próbálja meg az agy üzemanyagának tekinthető cukor, a glükóz szintjét helyreállítani. A glükózt szénhidrátokból állítja elő a szervezet, és a vérkeringés segítségével jut el az agyba. Maga az agy nem képes a glükóz előállítására, ezért folyamatos utánpótlásra van szüksége. Az agysejtek kéTszer annyi energiát fogyasztanak el, mint a test más sejtjei.
Mindazonáltal az agy táplálása érdekében végzett kontrollálatlan zabálás nem túl okos dolog. Számos tanulmány megállapította, hogy a kevesebb kalóriát fogyasztó állatok éleseszűbbek, és tovább is élnek. A legtöbb kutató pedig úgy véli, ez nagy általánosságban az emberekre is igaz. Ráadásul ha sokat zabálunk, még kövérek is leszünk.
"A szellemi munkát követő kalória-túlkompenzálás - figyelembe véve, hogy ilyen tevékenységek közben egyébként sem vagyunk túl aktívak fizikailag - vezethetett ahhoz az elhízás-járványhoz, ami manapság megfigyelhető a fejlett országokban" - állítja a kutatás vezetője, Jean-Philippe Chapuit, a kanadai Laval University professzora. "Ez egy olyan tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, tekintettel arra, hogy egyre többe ember végez szellemi munkát világszerte."
Zsíros kérdések: nem csak a nagy pocak okoz gondot
Alattomosan hízlalnak az édességek
Vizsgálni sem tudják, olyan kövér
A kétbalkezes gyerekek még kövérek is lesznek
Városi dzsungel: tuti tippek utcai kajáláshoz
Ha kövérek a barátaink, mi is elhízunk?
Sírba küldjük gyerekünket az állandó töméssel
LiveScience
A külföldi dolgozók számának növekedésével a velük szembeni erőszak is fokozódott. 
