A Budapest Bank összesen 500 hazai vállalatot kérdezett meg a külföldi terjeszkedésről, a válaszok pedig meglehetősen sötét képet festenek az ezzel kapcsolatos tervekről. A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől, ezt közölte a bank a Privátbankár.hu-val.
A gépekre kifejezetten nagy a kereslet
Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat vagy alkatrészeket visznek külföldre, de az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl pedig csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.
A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében az exportpiacokra is szállítók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (42 százalék), a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál viszont nem jelentős az átlagtól való eltérés: 17 százalékuk jelenleg is végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.
Aki belevágott, annak megérte – sőt, bővítene is
Az exporttevékenységet végzők leggyakrabban a nyereség növelésének szándékával léptek külpiacra (62 százalék), de sokan vannak azok is, akik leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). A mezőgazdasági cégek a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették (48 százalék).
Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat, hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy növekedett náluk a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.
Sokan viszont meg sem próbálják
A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget: ez elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39 illetve 43 százalék).
Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a magyar piacon a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent, miközben a már exportálók körében ez az arány 80 százalék.
„Tapasztalataink szerint a cégek jelentős része azért nem kezd exporttevékenységbe, mert hiányoznak az ehhez szükséges ismeretei, ebből fakadóan az önbizalmuk is alacsony. Gyakran azt gondolják, hogy ez meghaladja a képességeiket és jelenlegi tudásukat, pedig merészebb társaik eredményei azt mutatják, hogy akár a legkisebbeknek is megérheti átlépni az országhatárokat. A külpiacra lépés költségei sem kell, hogy elriasszák a vállalkozásokat: a megnövekedett likviditási igényeket rugalmas finanszírozási megoldásokkal tudjuk biztosítani, a felmerülő kérdésekre pedig személyes tanácsadáson kaphatnak választ a cégtulajdonosok”, ezt mondta el Dancsné Engler Bernadett, a bank kisvállalati üzletágának vezetője.
Az amerikai fogyasztókhoz közelebb szeretnék gyártani a termékeket. 
