Magyarországon egyedülálló üzleti modellel mutatkozik be a ma kezdődő budapesti Art Market képzőművészeti kiállításon egy hazai startup cég, amely kortárs festményeket ad bérbe vállalkozásoknak és közintézményeknek. Az ArtRent alapítói úgy látják, megfizethető konstrukciójukkal piacot teremthetnek a mai magyar művészetnek azzal, hogy alkotásaik megjelennek a recepciókon, tárgyalókban.

Az angolszász országokban a cégek már évek óta figyelnek arra, hogy irodáik, közösségi tereik igényesen nézzenek ki, a vállalati környezet kifejezze a cég arculatát, professzionalizmusát, és bizalmat sugározzon. Ennek része az is, hogy a falakra szép és minőségi festmények kerüljenek. Ezek a vállalatok egyre ritkábban vásárolják meg a műkincseket; „csupán” bérlik őket. Ez a kedvező pénzügyi konstrukció kezd meghonosodni Magyarországon is.

Az ArtRent, amely magyar tulajdonú startup, de angolszász mintájú, innovatív üzleti modellt valósít meg, a november 28-án nyíló Art Market képzőművészeti vásáron mutatja be, hogyan is működik a konstrukció.

Műtárgybérlés esetén havonta 3 ezer és 20-25 ezer forint között mozog, azaz akár már napi egy kávé áráért hozzájuthatunk egy kortárs magyar festő művéhez. A képek bérleti szerződés keretében kerülnek a gazdasági társaságokhoz, egyéni vállalkozókhoz vagy közintézményekhez. A futamidő (24 vagy 36 hónap) végén a képek visszakerülnek az ArtRent-hez, szerződéshosszabbítással maradnak a cégnél, de akár meg is vehetik azokat.

„Mi megvásároljuk a képeket a művészektől, azaz a festmények az ArtRent tulajdonát képezik és azokat kedvező konstrukcióban adjuk tovább a bérlőnek. Így a szolgáltatásunk minden félnek, a bérlőnek, a művésznek és nekünk is előnyös”- mondta Dallos Anikó.

És hogy milyen festményeket választanak a hazai cégvezetők? A döntéshozó ízlésvilágán kívül nagyon fontos a cég profilja és ügyfelei. Ez határozza meg, hogy konzervatív vagy akár extrém képek kerülnek-e a falakra. „Egy privátbanki szolgáltató ügyfelei általában konzervatívabbak, tehát nem vállal be a közízléstől számára túlzó műalkotást” – mondja a szakértő. De vannak olyan műalkotások, amelyek nehezen illeszthetők üzleti terekbe: ilyenek az aktok, a politikai jellegű alkotások vagy a túlzottan progresszív darabok. A vállalatok vezetői között nem mindenki  műértő, ezért elsősorban nem az alapján döntenek, hogy mennyire ismert egy festőművész: inkább érzelmi alapon választank.