Vérig sértette az afrikaiakat a Nobel-díjas tudós
James Watson orvosi Nobel-díjas amerikai genetikus felháborodást váltott ki minapi lapnyilatkozatával, amelyben kijelentette, hogy az afrikai feketék "kevésbé értelmesek", mint a fehérek.
A tekintélyes londoni Science Museum tiltakozás jeléül már le is mondta az amerikai tudós péntekre tervezett előadását - jelentette a The Sunday Times brit lap internetes kiadása.
Az orvosi Nobel-díj 1962-es kitüntetettje azt a nézetét hangoztatta a minap a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatában, hogy rosszak az afrikai kontinens kilátásai, mert - mint mondta - "a Nyugat abból indul ki segélyezési és fejlesztési politikájában, hogy az afrikaiak intelligenciája megfelel a miénknek, holott minden vizsgálat ellentmond ennek". Meggyőződése szerint "a következő tíz évben fel fogják fedezni azokat a géneket, amelyek felelősek ezekért a (Watson által vélelmezett képességekbeli) különbségekért".
Emberjogi szervezetek képviselői követelik Watsontól kijelentésének visszavonását, és elvárják tőle a bocsánatkérést.
Watson a 2004-ben elhunyt Francis Crickkel együtt térképezte fel 1953-ban az emberi DNS (örökítő anyag) szerkezetét. Watson és Crick a röntgenkrisztallográfia mérési módszerének kidolgozójával, Maurice Wilkinssel együtt kapta meg 1962-ben az orvosi Nobel-díjat.
A most 79 éves amerikai tudós új könyvének bemutatására érkezett Nagy-Britanniába, ahol a jövő héten kezdik árusítani művét. Az ország legjelentősebb egyetemeit és tudományos intézményeit - köztük az oxfordi és a cambridge-i egyetemet, valamint a londoni Royal Societyt - kívánja felkeresni. Új könyve (Avoid boring people. Lessons from a life in science - Kerüld az unalmas embereket! Tanulságok egy tudományban eltöltött életből) is tartalmaz olyan fejtegetéseket, amilyeneket említett lapnyilatkozata.
Watson nem először kelt feltűnést megbotránkozást keltő kijelentéseivel. 1997-ben azt hangoztatta egy nyilatkozatában: minden terhes nőnek feltétlenül joga van magzatának elhajtatására, ha az embrió genetikai vizsgálatából kiderül, hogy a gyermek homoszexuális hajlamú lesz. Egy másik nyilatkozatában a színes bőrűek "felfokozott libidójáról" (nemi vágyáról) elmélkedett. Megint másutt állást foglalt az eugenetika mellett (fajelméleti elképzelés a magasabb rendű emberről és annak kitenyészthetőségéről).
Orvosi Nobel-díj: beletúrtak az egerek génjeibe
A tekintélyes londoni Science Museum tiltakozás jeléül már le is mondta az amerikai tudós péntekre tervezett előadását - jelentette a The Sunday Times brit lap internetes kiadása.
Az orvosi Nobel-díj 1962-es kitüntetettje azt a nézetét hangoztatta a minap a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatában, hogy rosszak az afrikai kontinens kilátásai, mert - mint mondta - "a Nyugat abból indul ki segélyezési és fejlesztési politikájában, hogy az afrikaiak intelligenciája megfelel a miénknek, holott minden vizsgálat ellentmond ennek". Meggyőződése szerint "a következő tíz évben fel fogják fedezni azokat a géneket, amelyek felelősek ezekért a (Watson által vélelmezett képességekbeli) különbségekért".
Emberjogi szervezetek képviselői követelik Watsontól kijelentésének visszavonását, és elvárják tőle a bocsánatkérést.
Watson a 2004-ben elhunyt Francis Crickkel együtt térképezte fel 1953-ban az emberi DNS (örökítő anyag) szerkezetét. Watson és Crick a röntgenkrisztallográfia mérési módszerének kidolgozójával, Maurice Wilkinssel együtt kapta meg 1962-ben az orvosi Nobel-díjat.
A most 79 éves amerikai tudós új könyvének bemutatására érkezett Nagy-Britanniába, ahol a jövő héten kezdik árusítani művét. Az ország legjelentősebb egyetemeit és tudományos intézményeit - köztük az oxfordi és a cambridge-i egyetemet, valamint a londoni Royal Societyt - kívánja felkeresni. Új könyve (Avoid boring people. Lessons from a life in science - Kerüld az unalmas embereket! Tanulságok egy tudományban eltöltött életből) is tartalmaz olyan fejtegetéseket, amilyeneket említett lapnyilatkozata.
Watson nem először kelt feltűnést megbotránkozást keltő kijelentéseivel. 1997-ben azt hangoztatta egy nyilatkozatában: minden terhes nőnek feltétlenül joga van magzatának elhajtatására, ha az embrió genetikai vizsgálatából kiderül, hogy a gyermek homoszexuális hajlamú lesz. Egy másik nyilatkozatában a színes bőrűek "felfokozott libidójáról" (nemi vágyáról) elmélkedett. Megint másutt állást foglalt az eugenetika mellett (fajelméleti elképzelés a magasabb rendű emberről és annak kitenyészthetőségéről).
Orvosi Nobel-díj: beletúrtak az egerek génjeibe
MTI
Magyarország és Szlovákia közösen tiltakozik „a közép-európai energiabiztonságot sújtó” közös brüsszeli-kijevi javaslattal szemben. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
