Van még hely vállalkozásoknak
Borkai Zsolt polgármester elmondta: azzal számolnak, hogy az amúgy is pezsgő helyi gazdaságot tovább élénkíti az intézkedés, így a kieső 1,5 milliárd forintos adóbevétel zöme később visszakerül a város költségvetésébe. A lépés hatásait elemzik, és elképzelhető, hogy a jövőben további csökkentésről határoznak.
A polgármester jelezte: a közgyűlés jövő pénteki ülése elé kerülő intézkedés célja, hogy újabb vállalatokat vonzzanak a városba, illetve ösztönözzék újabb fejlesztésekre a már itt lévőket, hiszen Győr városa a gazdaság, a cégek szempontjából még nem telt meg.
|
| Győri utcakép - nyitna itt egy boltot? Image credit: tupungato / 123RF Stock Photo |
Van pénz, mert az állam viszi az adósságot
|
Engednek a közel 20-ból Januári információk szerint megközelítette a húszmilliárd forintot Győr tavalyi adóbevétele; a 19,42 milliárdos összeg gyakorlatilag megegyezik az előző évivel. A bevételek zömét adó iparűzési adó 16,28 milliárdos összege szinte változatlan volt a tavalyelőttihez képest. |
Borkai Zsolt arra a kérdésre, miért teszik meg ezt a lépést pár héttel azt követően, hogy a közgyűlés az iparűzési adó változatlanul hagyása mellett döntött, azt közölte: időközben az állami költségvetés számai alapján ismertté vált, mennyi pénzből működik, fejleszt 2014-ben az önkormányzat, akárcsak az, hogy milyen mértékű adóbevételekkel számolhat a város. Emellett épp a nap folyamán jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a kormányzat átvállalja a város még megmaradt adósságállományát.
A kormány ugyanis a mai bejelentés szerint a tavalyi 3,4 milliárd forintos konszolidáció után a megyeszékhely fennmaradó adósságát is rendezi; a város így február végéig összesen 7,8 milliárd forintnyi tartozása terhei alól mentesül.
|
Állami adósságátvállalás: lesz, aki nagyon jól jár Több százmilliárd forint szabadon elkölthető forráshoz juthatnak az önkormányzatok, mivel a kormány úgy vállalja át a szektor szinte teljes adósságállományát, hogy nem nyúl hozzá a részben ebből finanszírozott bankbetétekhez. Akik azért vettek fel hitelt, hogy betegyék a bankba, azok most nagyon jól járnak. Korábbi összeállításunk >> |
Miért nem 0 százalék?
Az önkormányzatok az iparűzési adó (HIPA) mértékét helyi rendeletben szabályozhatják, a törvény csak az adó mértékének a maximumáról rendelkezik - ez 2000 óta 2% az állandó tevékenység esetében.
Nem véletlen, hogy általában csak a hátrányos helyzetben lévő kisebb falvak döntenek a 0%-os iparűzési adó mellett, és nem találkozunk a hírekben nagyobb vagy közismertebb település nevekkel. A 0%-os HIPA csak akkor éri meg egy településnek, ha eredendően minimális bevétele származott a HIPA-ból, és a helyben maradó szja-ja is nagyon kevés. Így egyrészt az állami normatív támogatásoknál fontos adóerő-képességet csak minimálisan rontja a 0%-ra csökkentett HIPA, és nem vonnak el a falu helyben maradó szja összegéből, másrészt már egy-két kamion és busz teljesítményadója (leánykori nevén: súlyadója) kompenzálni tudja a kieső HIPA-t. Így nagyon hamar pozitívvá válik a szaldó egy hátrányos helyzetű önkormányzat számára.
Erről Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon. 
