Asszonyhiány okozhatta a vikingek kirajzását, amikor a VIII. század végétől a XI. század közepéig a skandináv harcosok végigrabolták Európát - állítja egy brit kutató. Asszonyhiány okozhatta a vikingek kirajzását, amikor a VIII. század végétől a XI. század közepéig a skandináv harcosok végigrabolták Európát - állítja egy brit kutató.
James Barrett, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese északi történeti forrásokat tanulmányozva figyelt fel arra, hogy a fiatal skandináv harcosok, akik katonai testvériségekbe tömörültek, addig szolgáltak, míg sikerült megnősülniük és saját családot alapítani. Ez volt ugyanis a viking társadalomban a megbecsülés és a hatalom kulcsa.
A kutató szerint egyébként az akut asszonyhiányt paradox módon maguk a vikingek okozták. Középkori források szerint ugyanis Skandináviában pogány szokások maradványaként igyekeztek megszabadulni az újszülött kislányoktól - olvasható a Discovery News hírei között.
James Barrett beismerte, hogy elméletére nehéz régészeti bizonyítékokat találni, így feltevéseit oly módon igyekezett alátámasztani, hogy sorra megcáfolta a vikingek kirajzását magyarázó egyéb teóriákat.
Némely kutató szerint a vikingek kirajzását a fejlett hajóépítési technikák megjelenése válthatta ki, ám James Barrett rámutat, hogy már az V-VI. században is nagy számban hagyták el skandináv lakosok szülőföldjüket a brit szigetek felé véve az irányt. "Ennek folytán kizárólag az új viking hajók megjelenése nem okozhatott ilyen demográfiai mozgást. A nagy távolságok leküzdésére képes csapatszállító hajók megjelenése ugyan előfeltétele volt a kirajzásnak, ám teljesen egyértelmű, hogy nem ez volt az igazi ok" - magyarázta a kutató.
Ráadásul Norvégiából akár egy hét alatt is el lehetett érni Írországot. Ily módon a vikingek már jóval azelőtt képesek voltak rendszeresen lerohanni Írországot, mielőtt elkezdődött volna a terror kora.
James Barrett olyan feltevéseket is tételesen megcáfol, amelyek szerint a vikingek kirajzását éghajlatváltozás, gazdasági bajok, vagy Skandinávia túlnépesedése okozhatta.
A régész szerint a csecsemőgyilkosságok ellenére a vikingek igen nagyra értékelték a nőket. Ennek érdekes régészeti nyomát a temetkezések rejtik, ugyanis a brit szigeteken rabolt javak - nemesfém, ékszerek - később rendre a viking feleségeket kísérték el a túlvilágra.
James Barrett szerint a vallási fanatizmus szintén tüzelhette a vikingek harci kedvét, fatalista hitük szerint ugyanis a halál ideje és módja előre meg van írva. Ezzel magyarázható, hogy miért voltak hajlandók tengerre szállni és véres csatákban kockáztatni életüket.
"A vikingek hite szerint a világegyetem a fagyos pusztaságban született, és az utolsó csata tüzében semmisül meg" - mondta James Barrett.
A régész szerint a vikingek életmódjának, társadalmi berendezkedésének tanulmányozása segíthet megérteni, hogy hogyan voltak képesek kis népek komoly hatást, legyen az pozitív vagy negatív, gyakorolni a világtörténelemre.
A köhögés miatt omlottak le Jerikó falai?
A bujakórt nem Kolumbusztól kaptuk
Megdőlt egy tévhit: még a Fekete Halál is válogat
James Barrett, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese északi történeti forrásokat tanulmányozva figyelt fel arra, hogy a fiatal skandináv harcosok, akik katonai testvériségekbe tömörültek, addig szolgáltak, míg sikerült megnősülniük és saját családot alapítani. Ez volt ugyanis a viking társadalomban a megbecsülés és a hatalom kulcsa.
A kutató szerint egyébként az akut asszonyhiányt paradox módon maguk a vikingek okozták. Középkori források szerint ugyanis Skandináviában pogány szokások maradványaként igyekeztek megszabadulni az újszülött kislányoktól - olvasható a Discovery News hírei között.
James Barrett beismerte, hogy elméletére nehéz régészeti bizonyítékokat találni, így feltevéseit oly módon igyekezett alátámasztani, hogy sorra megcáfolta a vikingek kirajzását magyarázó egyéb teóriákat.
Némely kutató szerint a vikingek kirajzását a fejlett hajóépítési technikák megjelenése válthatta ki, ám James Barrett rámutat, hogy már az V-VI. században is nagy számban hagyták el skandináv lakosok szülőföldjüket a brit szigetek felé véve az irányt. "Ennek folytán kizárólag az új viking hajók megjelenése nem okozhatott ilyen demográfiai mozgást. A nagy távolságok leküzdésére képes csapatszállító hajók megjelenése ugyan előfeltétele volt a kirajzásnak, ám teljesen egyértelmű, hogy nem ez volt az igazi ok" - magyarázta a kutató.
Ráadásul Norvégiából akár egy hét alatt is el lehetett érni Írországot. Ily módon a vikingek már jóval azelőtt képesek voltak rendszeresen lerohanni Írországot, mielőtt elkezdődött volna a terror kora.
James Barrett olyan feltevéseket is tételesen megcáfol, amelyek szerint a vikingek kirajzását éghajlatváltozás, gazdasági bajok, vagy Skandinávia túlnépesedése okozhatta.
A régész szerint a csecsemőgyilkosságok ellenére a vikingek igen nagyra értékelték a nőket. Ennek érdekes régészeti nyomát a temetkezések rejtik, ugyanis a brit szigeteken rabolt javak - nemesfém, ékszerek - később rendre a viking feleségeket kísérték el a túlvilágra.
James Barrett szerint a vallási fanatizmus szintén tüzelhette a vikingek harci kedvét, fatalista hitük szerint ugyanis a halál ideje és módja előre meg van írva. Ezzel magyarázható, hogy miért voltak hajlandók tengerre szállni és véres csatákban kockáztatni életüket.
"A vikingek hite szerint a világegyetem a fagyos pusztaságban született, és az utolsó csata tüzében semmisül meg" - mondta James Barrett.
A régész szerint a vikingek életmódjának, társadalmi berendezkedésének tanulmányozása segíthet megérteni, hogy hogyan voltak képesek kis népek komoly hatást, legyen az pozitív vagy negatív, gyakorolni a világtörténelemre.
A köhögés miatt omlottak le Jerikó falai?
A bujakórt nem Kolumbusztól kaptuk
Megdőlt egy tévhit: még a Fekete Halál is válogat
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
