A Fed adatai szerint Japán és Kína immár harmadik negyedéve nagy eladók az amerikai állampapírok piacán. Egyesek attól félnek, hogy a folyamat előbb-utóbb az amúgy is túlárazott piac összeomlásához vezethet, de ez teljesen logikus folyamat, hisz minden túlárazott piac összeomlik egyszer. A világ állampapírpiacai pedig azért túlárazottak, mert a jegybankok nulláig csökkentették a kamatokat, sőt fedezetlen állampapír vásárlásokkal nyomtak le azok hozamait, és egyben húzták fel árait. Ez pedig nem maradhat így örökké.
Túlköltekeznek
Problémát inkább az okozhat, hogy Amerika továbbra is masszív hiányt produkál, amit óriási volumenű új állampapír eladását teszi majd szükségessé, és megfelelő piac kell majd, ami ezt felszívja. Persze idővel Amerika is kénytelen lesz a vég nélküli adósságtermelést visszafogni, addig pedig hozzá kell majd szoknia a magasabb hozamokhoz.
Az előrejelzések szerint a jelenlegi pénzügyi évben 590 milliárd dollár lesz az amerikai költségvetési hiány. A dolgok jelenlegi állása szerint az adósság jelentős növekedése várható a következő évtizedben: bő 10 ezer milliárd dolláros növekedéssel a teljes állomány elérheti a 23 ezer milliárd dollárt. Lesz mit finanszírozni.
Az eladók
A legnagyobb vásárló sok évig Kína volt: az óriási export többletből származó rengeteg dollárt amerikai államkötvénybe fektette. Most azonban megváltozott a helyzet: a gazdaság kevésbé exportvezérelt, ugyanakkor az ország sok dollárt ad el, a jüan árfolyamát támogatandó, és a tavalyi tőzsdei összeomlás utáni masszív állami intervenciók, vagyis részvényvásárlások is tetemes tartalékot emésztettek fel.
Japán is nagy eladó lett, ott a negatív kamatok miatt a bankok szintjén kialakult jelentős dollárkeresletet elégítik ki a korábban túlméretezett tartalékokból. Szaúd-Arábia és más olajexportőrök pedig ésszerűen azért, mert bevételeik visszaesése miatt nagy ütemben élik fel tartalékaikat, mielőtt valahogy egyensúlyba hoznák államháztartásukat.
Hazai vevők
Az amerikai belső kereslet részben kompenzálta a külföldi eladásokat. Amerikai alapok az idén eddig kibocsátott 1100 milliárd dollárnyi állampapír 45 százalékát vették meg. 2011-ben ez a szám még csak 18 százalék volt. Az amerikai kereskedelmi bankok is rendesen részt vettek a vevői oldalon, teljes állományuk 2380 milliárd dollárra emelkedett.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
