Megjelent egy igazán nagy hal a spekulánsok között

Ma vett először vállalati kötvényeket az EKB. Az első nap egyik kiválasztottja: az Anheuser-Busch InBev, a világ legnagyobb sörgyára, amely egy multi, de alapvetően belgiumi központú cég. A többi cég a Telefonica SA, a korábbi spanyol telekommunikációs monopólium, emellett a Siemens, a Renault, a Telecom Italia, az olasz Generali biztosító, és két közműszolgáltató: a francia Engie SA és az itthon is ismert RWE.

Spekuláltak rá

A befektetők jó pár kötvényből előre bevásároltak, abban a reményben, hogy az EKB drágábban megveszi tőlük. Persze ezzel azt a kockázatot is vállalták, hogy nem az ő kötvényük lesz a kiválasztott, ugyanakkor nagyon nem lehet mellélőni, miután az eurózóna legjobb cégei azért nagyjából beazonosíthatók. Ma mindenesetre érdemben csökkent a kötvények átlagos hozama, éves minimumot érve el, vagyis ennek megfelelően emelkedett az árfolyamuk. Az állampapírpiacon egyébként eddig megtette a hatását az EKB vásárlás: az elmúlt egy év alatt rekord mélységbe estek a hozamok.

A vállalati kötvények futamidejének kiválasztásánál az EKB bizonyos irányelveket követ: vegyipari és ingatlan cégeknél 5-8 éves lejáratú kötvényt vesz, közműszolgáltatóknál 6-8 év az ideális lejárat, autógyártóknál viszont rövidebb, 2-3 éves lejáratot céloznak. A ma vásárolt Telekom Italia kötvények 2023-ban futnak ki, a Telefonica kötvények 10 évesek.

Siker vagy kudarc?

Az elemzők arra számítanak, hogy ha több mint havi 5 milliárd euró lesz a kötvényvásárlások összege, akkor sikeresnek bizonyul az akció, és a kötvények ára emelkedhet, vagy szinten maradhat. Ebben az esetben lényegében azok, akik az EKB vételekre spekuláltak, most szépen rá is mérik papírjukat a központi bankra. Ez persze szép, de nem vagyunk biztosak benne, hogy ez önmagában bármilyen kedvező eredményt hozna az eurózóna gazdaságának.

Tény, hogy a cégek májusban rekord mennyiségben bocsátottak ki kötvényeket, pont azért, hogy azt az EKB, illetve a spekulánsok elvigyék. Igen ám, de kérdés, hogy a cégek hatékonyan használják-e fel a kötvényekből befolyó pénzt, hozzájárulnak-e a gazdaság növekedéséhez, vagy inkább saját részvényeket vesznek, esetleg kifizetik osztaléknak

Mennyi a kevés?

Ha viszont a havonta megvásárolt mennyiség 3 milliárd euró alatt lesz, mert esetleg nem talál megfelelő áron elegendő kötvényt az EKB, akkor ez pánikot indíthat el a befektetők között és hirtelen megszabadulhatnak a kötvényeiktől, leborítva az árat és megemelve a hozamokat. Persze ha ez bekövetkezik, akkor mégis lesz kínálat, az EKB mégis tud majd nagyobb tételben venni, így az aggodalom nem feltétlenül megalapozott.

Az EKB most összesen 1049 kötvényből válogathat, ezek teljes összértéke a Bloomberg szerint 620 milliárd euró. A Morgan Stanley ugyanezt 675 milliárdra becsli. A feltételeknek a legnagyobb számban francia, német, belga és spanyol kötvények felelnek meg. AZ EKB egyébként először július 18-án fogja közzétenni kötvényportfólióját, utána hétfőnként megjelenteti az aktuális adatokat.