Meglepetés: az eurózóna inflációját követő kötvényt bocsát ki Magyarország

Amikor a lakossági programot megfogalmazták januárban, akkor felmerült, hogy kinek a rovására szeretnék a lakossági állampapírok állományát növelni, a válasz az volt, hogy a nagy mennyiségű készpénz és látra szóló betét rovására. Ezek csökkentek is, nőtt a lakossági állampapír-állomány, de az első félévben sajnálatos módon nőtt a belföldi és külföldi bankbetét-állomány is – mondta el Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón.

Meglepetés: itthon veszik a devizakötvényeinket is

Az idén a lakossági állampapírok állománya jelentősen nőtt, októberi hóközi adat szerint 355 milliárd forinttal, az egyéb állampapírok állománya ugyanakkor kis mértékben még csökkent is. A lakosság névértéken újra elérte az ezermilliárd forintot. Érdekes fejlemény, bár nem teljesen új, hogy a lakosság kezében levő, korábban külföldön kibocsátott deviza-állampapírok állománya is jelentősen megnőtt, forintban számolva a tavaly év végi 39 milliárdról augusztus végére 65 milliárdra (miközben a forint felértékelődése még csökkentette is ezt az értéket). Ez 68 százalékos növekmény, és jól mutatja, hogy a lakossági igencsak érdekelt a devizás államkötvények vásárlásában is.

Ezt a piacot célozza meg az új, három éves Prémium Euró Államkötvény, amelynek a nevében az euró egy eurójellel kezdődik. Ez is inflációhoz kötött kamatozású, az eurózóna inflációja felett a tervek szerint 2,5 százalékpontot fizet majd, adagolt kibocsátással bocsátják ki, mint a forintos Prémium államkötvényeket. Ez várhatóan öt százalék körüli kamatot jelent majd.

Kisbefektetőbarát egy eurós címlet

Címlete befektetőbarát, mint más EU-országokban, egy euró (a forintos prémiumoké ezer forint). Alapesetben egy évig értékesítenek majd egy-egy sorozatot, szintén forintos elődjéhez hasonlóan, de menet közben emelhetik a mennyiséget. A magyar jog alapján bocsátják ki a papírokat, ami például Görögország esetében nem volt mindegy. (Ha Görögország kilépne az euróövezetből, akkor a belföldi jog alapján kibocsátott kötvények drachmakötvényekké alakulnának – hangzott el.)

A kamatot félévente fizetik majd ki, de kéthavi késéssel állapítják meg, mert az inflációs adatot is késéssel közlik. Az októberi inflációhoz kapcsolódóan például januárban igazítanak a kamaton. A Prémium kötvényektől eltérően ezt a kötvényt bel- és külföldi magán- és intézményi befektetők egyaránt megvásárolhatják majd.

Inkább a belföldi kisbefektetőknek szánják

Nem gondolják azonban, hogy nagy befektetési bankok nagy mennyiségben vásárolják majd a terméket, mert azok a pénzpiacról finanszírozzák magukat, és így az infláció túlzott kockázatot jelentene – mondta Borbély. A kötvényekkel néhány héten belül indulni szeretnének. Mindez szerintük az IMF-tárgyalásokat nem befolyásolja, mert nem a nemzetközi tőkepiacra lépnek ki vele.

Hogy mennyit tudnak majd a kötvényekből értékesíteni, azt nem tudják, hiszen egy új piacra lépnek be. Az inflációkövető kötvények vásárlóinak köre Borbély szerint nagyon speciális, elsősorban kisbefektetők érdeklődnek irántuk, ezért most is azokat célozták meg elsősorban. A belföldi kisbefektetők arányát szeretnék ezzel is tovább növelni. Néhány százmillió eurós értékesítést Borbély már sikernek értékelne. Emellett az eddigi lakossági termékeket is tovább értékesítik.

Még nem tudni, mikor lesz a Kincstárnál

Az első kibocsátási mennyiséget még nem határozták meg, de néhány százmillió eurós (50-60 milliárd forintnyi) összeg lesz. Más forgalmazókkal is tárgyalnak, van, amelyiknek ellenérdekeltsége van, másoknak nem. Amikor meg tudnak majd állapodni, megindul az értékesítés és reklámkampányt is mellékelnek majd hozzá. Az ügyfeleknek devizaalapú értékpapír-számlára lesz majd szükségük a vásárláshoz.

A forgalmazók felé elvárás lesz, hogy egy bizonyos összeghatár felett visszavásárolják majd az értékpapírokat, nyilván a vételi és eladási árfolyamok között egy bizonyos marzzsal. A Magyar Államkincstárnál még nincsen devizaalapú értékpapírszámla, nem tudni pontosan, mikor készülnek el vele – hangzott el.

Manatban nem, nem, soha

Meddig tart ki a magyar állam külső segítség nélkül – kérdezték az újságírók. „Ameddig kell. A tárgyalóknak a dolga a megállapodás, az ÁKK dolga a finanszírozás” – mondta el Borbély László András. Az, hogy 2013-ban tudjuk-e magunkat finanszírozni IMF-megállapodás nélkül, attól függ, hogy milyen a konkrét helyzet, milyen a piac, de mindenképpen megpróbálják majd. A jelenlegi piacon úgy tűnik, hogy meg tudják tenni, a befektetők jelenleg sorban állnak a magyar papírokért – tették hozzá.

A legmagasabb kormányzati szintig egyeztették a kibocsátást. A fő profiljuk az euró, a legtöbb kapcsolata az országnak az euróövezettel van, így egyelőre dollár-kibocsátást nem terveznek. Azt pedig Borbély az újságból tudta meg, hogy Azerbajdzsánban milyen devizát használnak – manatot -, korábban sem terveztek és most sem terveznek ott kibocsátást – mondta a vezérigazgató-helyettes.