A 6935,3 milliárdos július végi lakossági állampapír-állományból a forintban denominált éven túl lejáró papírok 4082 milliárdra rúgtak, ez 1452 milliárddal több a május véginél. A növekedés döntően az új lakossági szuperpapír, az adómentes és 5 éves időtávon évi közel 5 százalékos átlaghozamú MÁP Plusz június elejei megjelenésének köszönhető, amelyből az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint az első két hónapban 1400 milliárd került új kezekbe, s jelenleg már 1800 milliárd felett jár az állomány.
Bár az MNB háztartásokra vonatkozó adatai tartalmazzák a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (ilyenek például az alapítványok) által birtokolt állományokat is, mivel azok elenyésző arányt tesznek ki, a levont következtetéseket nem torzítják. Eszerint kijelenthető, hogy a lakosság júniusban és júliusban mintegy 1452 milliárddal növelte a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott – ilyen a MÁP Plusz – állampapír-állományát. Az ütem viszont csökkent, míg ugyanis a bővülés júniusban 941 milliárdot tett ki, addig júliusban 511 milliárdot.
Ebből az 1452 milliárdból két hónap alatt 418 milliárdot rövid lejáratú állampapírokból forgathattak át a magánszemélyek, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy ennyivel csökkent ezek birtoklása. Ugyanezen idő alatt befektetési jegyekből 206 milliárd érkezhetett, vállalati kötvényekből 4 milliárd. Ezzel szemben tőzsdei részvényekből csak júniusban vettek ki 2 milliárdnyit a háztartások, júliusban már 15 milliárddal nőtt az állományuk.
A vásárlások közel fele mögött a lakossági állampapírok lecserélése és visszaváltása, illetve állampapírt tartó kötvényalapokból történő tőkekivonás állt; míg a másik fele egyéb befektetési alapokból, illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik, amelyek az állam számára új források bevonását jelentik – közölte még korábban Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Ebből az következik, hogy mintegy 300 milliárd forint más, éven túli állampapír-fajtából érkezhetett a MÁP Pluszba.
Az energiaügyi biztos beszélt erről. 
