Mától a Magyar Posta kijelölt hivatalaiban is kapható a “szuperkötvény”, azaz a Magyar Állampapír Plusz. A Posta korábbi megfogalmazása szerint “az informatikai támogatottsággal rendelkező postákon, országszerte közel 2200 hivatalban”.
Elmentünk hát, és vettünk egyet. Nem volt könnyű, a sorban álláson túl is lehetett közel fél óra, három postai dolgozónak is össze kellett dugnia a fejét hozzá. De nagyon kedvesek voltak, és sűrűn szabadkoztak, hogy még nem csináltak ilyet, nekik is ez volt az első. Bankkártyával nem lehetett fizetni, így először pénzt vettünk ki (ami drága, idegen automatás kivétnek számít), majd azzal vásároltunk.
A feltételek elvileg teljesen azonosak, mint a kinyomtatás nélküli, azaz dematerializált verziónál. Ugyanakkora, magas, sávosan emelkedő a kamatozás, a hozam pedig öt év alatt fokozatosan eléri az évi 4,95 százalékot. A kamat fix, egy esetleges kamatváltoztatás csak az az után megvásárolt értékpapírokra vonatkozhat.
Állampapír, visszaváltás, levonás
A kötvény pedig a kamatozás fordulónapjai – amikor kifizetés helyett tőkésítik a kamatot – után öt munkanapon névértéken, azaz levonások nélkül váltható vissza. Mégis van egy különbség a bankokban és az Államkincstár fiókjaiban vásárolható sorozatokhoz képest.
Az értékpapír-számlákon levő papíroknál ugyanis nem szerepel a dokumentumokban, hogy milyen árfolyamon váltják vissza két ilyen öt napos kamatfizetési időszak, “ablak” között. A gyakorlatban nettó 99,75 százalékot alkalmaztak eddig, vagyis csekélynek számító, negyed százalékos értéket.
A PMÁP-visszaváltás története
Azon az értékpapíron azonban, amelyet ma vásároltunk, kerek perec az szerepel, hogy az értékpapírt vissza lehet váltani bármikor a névérték 99,75 százalékán. Ez pedig hatalmas különbség: nem mindegy, hogy valami benne van a kibocsátó és a befektetők közötti szerződésnek számító hivatalos dokumentumokban. Vagy csak a gyakorlatban, önként alkalmaznak valamit, mindenféle kötelezettség nélkül.
Ezt láthattuk korábban a Prémium Állampapírok (PMÁP) esetében. Korábbi években sokáig két százalékos levonással, 98 százalékon váltották vissza. Később ezt a levonást csökkentették 99 százalékra. Nemrég pedig egyes papíroknál megint két százalék lett, pont a legújabbaknál (erről itt írtunk).
Csekkre is, értékpapírra is hasonlít
A lakossági állampapírokkal foglalkozó allampapir.hu oldalon külön-külön menüpontban szerepel a “nyomdai Magyar Állampapír Plusz” és a “Magyar Állampapír Plusz”. A hivatalos dokumentumokban (“Ismertetők” és “Nyilvános ajánlattételek” már fellelhető ez a visszaváltási különbség. Hogy érdemes-e ezért a postára menni vásárolni, az viszont kérdéses.
A nyilvános, nagy sorozatban kibocsátott értékpapírokat Magyarországon körülbelül az ezredfordulón kezdték dematerializálni, azaz megszüntetni a kinyomtatásukat. A folyamat néhány év alatt lényegében lezajlott. A postákon kapható állampapírok mindez ideig kivételek voltak. Ezek, mint a Kincstári Takarékjegy, egy furcsa, féli értékpapírnak, félig postai csekknek vagy űrlapnak kinéző formában máig túlélték. (Lásd archív képünket.)
Lopás ellen mi véd?
Az új, nyomdai MÁP Plusz is hasonló: Értékpapírokhoz vagy más hivatalos dokumentumokra emlékeztető kerete, díszítése van, de egyben űrlap is. Névre szóló, a visszaváltásnál igazolnia kell magát a befektetőnek. Az értékpapír egy szelvénye pedig kitöltve, az ügyfél aláírásával ellátva eleve a postán marad.
Ez lopás, elvesztés ellen vélhetően jelentős védelmet ad. Egyébként az értékpapírok elvesztésénél szokásos eljárást kell követni.
|
| (Archív kép: Kincstári Takarékjegy) |
Amint a papírok ismertetője írja, “amennyiben a Magyar Állampapír Plusz elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a befektető… közjegyzői eljárás útján kérheti az érintett Magyar Állampapír Plusz semmissé nyilvánítását… A befektető ezen közjegyzői megsemmisítési eljárás eredményének függvényében… gyakorolhatja jogait.”
El is adható, de minek
A papírokat elvileg el is lehet adni más személynek, amennyiben a befektető bemutatja a megfelelő szerződést: “Olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt engedményezési szerződést, illetőleg annak hiteles másolatát mutatja be a postai szolgáltatóhely részére, melyben az engedményező személye azonos a Magyar Állampapír Pluszon tulajdonosként feltüntetett személlyel”. Ennek persze a visszaváltási feltételek miatt nincs sok értelme jelenleg. Egy nagy kamatzuhanás esetén a jövőben esetleg még lehet valamikor.
|
Egy papír, két szabály A nyomdai MÁP Plusz hivatalos ismertetőjében ez szerepel: “Lejárat előtti visszaváltás esetén az egyes kamatfordulók utáni 5 munkanapos időszakokban a kamatszámítás alapját képező összeg tekintetében 100%, az ezeken kívüli napokon a kamatszámítás alapját képező összeg tekintetében 99,75% kerül alkalmazásra visszaváltási árfolyamként”. Az értékpapír-számlákon levő MÁP Plusz hivatalos dokumentumaiban ez áll: “Minden kamatjuttatás napját közvetlenül követő 5 (öt) munkanapos időszakban (a „Kamatjuttatást Követő Vételi Időszak”) megkötésre és elszámolásra kerülő ügylet tekintetében a Forgalmazók nettó 100%-os árfolyamon (azaz a vásárlás értéknapja szerinti bruttó árfolyamon, mely a névérték és a vásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamat) jegyeznek vételi árat.” |
Alig van mostanában változás a benzinkutakon – és ez nem csak Magyarországon igaz. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő a régióban is körülnézett az árakat illetően. 
