Magyar Péter közlése szerint „özönlenek a panaszok” a hulladékkezeléssel kapcsolatban, a MOHU pedig nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait. A mostani bejelentés egy korábban megkezdett vizsgálat folytatása: a kormány már júniusban elrendelte a Mollal kötött hulladékgazdálkodási koncesszió átvilágítását, és szeptember 1-jei határidővel jelentést kért a rendszer működéséről, a beruházásokról és a célértékek teljesítéséről.
A felülvizsgálatról hamarosan többet is elárulhat a miniszterelnök, aki részt vesz a csütörtökön 15 órakor kezdődő kormányzati sajtótájékoztatón.
A Mol százszázalékos tulajdonában álló MOHU 2023. július 1-jétől, 35 éves állami koncesszió alapján szervezi a magyar hulladékgazdálkodás jelentős részét. Feladatai közé tartozik
- a lakossági és intézményi hulladék begyűjtésének és kezelésének megszervezése,
- a szelektív gyűjtés, a hulladékudvarok rendszerének működtetése, valamint
- a REpont palackvisszaváltási rendszer koordinációja.
A tényleges hulladékszállítást sok esetben területi szolgáltatók végzik a MOHU rendszerében. A társaság emellett működteti a kiterjesztett gyártói felelősségi, vagyis EPR-rendszer jelentős részét is – írja a Portfolio.hu.
Az előző kormány sikert várt a rendszertől
A koncessziót még az Orbán-kormány alakította ki. A kabinet 2023-ban azt kommunikálta, hogy az országosan egységes rendszer magasabb színvonalú, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb hulladékgazdálkodást hoz, miközben megmaradnak a rezsicsökkentett lakossági díjak. Fontos cél volt az uniós újrahasznosítási előírások teljesítése és az is, hogy jelentősen csökkenjen a lerakókba kerülő hulladék aránya. Az indulás óta ugyanakkor több probléma is felszínre került.
A REpont-rendszer első időszakában sok panasz érkezett megtelt vagy meghibásodott automatákra, hosszú várakozásra és a visszaváltási összegek késedelmes jóváírására; a MOHU maga is elismerte, hogy a visszaváltási rendszer logisztikáján változtatni kell. A vállalkozások oldaláról főként az EPR-rendszer magas költségeit, bonyolult adminisztrációját és a gyors átállást érték kritikák. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése is arra jutott, hogy a magyar EPR-szabályok jelentős megfelelési költséget jelentenek a cégek számára. Augusztusban pedig a szolnoki polgármester háborodott fel a MOHU döntésén, amikor a cég megváltoztatta, hogy melyik hulladéktelepre irányítják a város szemetét, mivel így szerinte napokig vagy akár hetekig állhat a szemét a városban.
A Magyar-kormány most azt vizsgálja, hogy a problémák egyedi működési hibákra vezethetők-e vissza, vagy magával a 35 évre kialakított koncessziós modellel van gond.
A kabinet korábbi közlése szerint a beruházásokat, a költségeket, a szolgáltatás színvonalát, a hulladékgazdálkodási célok teljesülését és a rendszer átláthatóságát egyaránt át akarja tekinteni, és ezek alapján dönthet szerződéses, szabályozási vagy intézményi változtatásokról.
Emmanuel Macron nem lesz itt az október 23-i megemlékezésen 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
