"Nagy kérdés, mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt tavaszi-nyári koncertszezont követően. Jelenleg igen nehéz megbecsülni a várható veszteségeket, de a pesszimistább számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50-60 százalékos kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben"
- áll az Artisjus pénteki közleményében, mely fő témája egyébként a tavalyi év során kifizetett jogdíjak összegzése.
A vírusról többet nem is mondanak, a pontosabb becslések nyilván később érkezhetnek meg.
Ami 2019-et illeti, az zenei szempontból még nagyon kedvező volt, ugyanis rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint tavaly. A 2019-es koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes Csókkirály című, 1980-ban megjelent slágere vezeti, az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is.
A 2020-as járványt megelőzően évek óta egyre több koncertet szerveztek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050, 2019-ben pedig már 23 475 koncert adatait dolgozta fel. Ebben az összesítésben a falunapi fellépésektől kezdve a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas zenei koncertekig minden rendezvény szerepel.
A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár egyetlen jövedelemforrása. A 2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. 1991-en kapnak legalább ötvenezer forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
