Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 ezer 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 ezer 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
A 3,9 százalékos augusztusi inflációval számolva a reálkeresetek 5,0 százalékkal emelkedtek augusztusban a múlt év azonos hónapjához viszonyítva.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a tavaly augusztusinál 9,2 százalékkal magasabb 402 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 000 forintot ért el, 9,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számított rendszeres bruttó átlagkereset 375 200 forintra becsülhető, ez 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál 9,9 százalékkal 407 ezer 500 forintra nőtt a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a költségvetési szektorban 7,1 százalékos emelkedéssel 393 ezer 700 forintra nőttek a keresetek.
A vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma 4,9 százalékkal alacsonyabb volt augusztusban az egy évvel korábbinál, ami 108 ezerrel kevesebb munkavállalót jelent, de a májusi létszámnál ez 107 ezerrel több. A költségvetési szférában 0,3 százalékos volt a létszámcsökkenés. A közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma 8 ezerrel, 9,6 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly augusztusinál.
Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 395 400, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 000 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 800 forintot ért el, egyaránt 9,9, százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklését, illetve felfüggesztését is tekintetbe véve 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedésével számolva.
Lassulásra számít az elemző
„A bérdinamika még mindig tempósnak mondható, a majdnem 10 százalékos növekedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető. Emellett a növekedésben szerepet játszott az egészségügyi dolgozóknak nyáron adott juttatás is. Ezek fényében nem meglepőek a mostani számok” - értékelte a béradatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A szakember szerint az infláció hatásával együtt jóval visszafogottabban nőttek a bérek. Az év első nyolc hónapjában 6,2 százalékos volt a reálbér-emelkedés, szemben a múlt év egészében mért 7,7 százalékkal. „Bár az idén növekedni fognak a bérek, azonban az előző évekhez képest lassabban. Elsősorban azért, mert a járványhatás miatt növekvő munkanélküliség eredményeként nincsenek béremelési kényszerben a vállalkozások” - fogalmazott a szakember.
Németh Dávid szerint a fizetések jövőbeni alakulása szempontjából fontos kérdés, hogy az idei minimálbér-tárgyalások eredményeként 2021-ben mekkora emelés jön. A pandémia negatív hatásai miatt valószínűsíthetően az ideinél kisebb mértékben növekedhet a minimálbér. „A másik oldalról az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése hozzájárul majd a teljes gazdaságban mért átlagbérek emelkedéséhez” – tette hozzá. A vezető elemző úgy látja, hogy ebben az évben várhatóan 9-10 százalékos lesz az átlagbér-emelkedés mértéke, jövőre pedig ennél mérsékeltebb növekedésre van kilátás.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
