Az ÁKK idei finanszírozási tervének második módosítására azt követően került sor, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos kedvezőtlen gazdasági kilátások és a járvány negatív gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp hétfőn 3,8 százalékról 7-9 százalékra módosította a 2020-as költségvetés GDP-arányos hiánycélját.
Az ÁKK május 26-án jelentette be idei finanszírozási tervének első módosítását, amikor a pénzforgalmi hiányprognózist 1601 milliárd forintról 289 milliárd forinttal 1890 milliárd forintra emelte arra hivatkozva, hogy a kormány 2,7 százalékról 3,8 százalékra emelte a költségvetés eredményszeméletű GDP-arányos hiánycélját a járvánnyal kapcsolatos kedvezőtlen gazdasági kilátások és a járvány negatív gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések miatt.
szerk: ez a 3600 milliárd forint nagyjából megfelel annak, amit laptársunk, az mfor.hu a szerda reggeli cikkében becsült. Ott a 7 és 9 százalékos említett hiánycél és 3-5-7 százalékos gazdasági visszaesés ismeretében 3100 és 4200 milliárd forint közöttre tették az idei nominális költségvetési hiányt.
A szerdai közlemény szerint az államadósság kezelő a megnövekedett finanszírozási igényre és a lakossági értékesítés vártnál jobb alakulására való tekintettel frissítette idei finanszírozási tervét. Az új finanszírozási tervben a májusban elfogadott tervhez képest nagyobb lakossági állampapír értékesítést prognosztizál az ÁKK, aminek eredményeképpen a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok állománya 7766 milliárd forintról az év végére várhatóan 8547 milliárd forintra emelkedik. Az intézményi kézben lévő lakosságipapír-állomány 900 milliárd forintos csökkenése miatt azonban a lakossági papírok állománya így is 119 milliárd forinttal csökken ebben az évben.
Az ÁKK megerősítette és továbbra is fenntarthatónak ítéli azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 000 milliárd forintra növekedjen a 2019 év végi 7766 milliárd forintos szintről. Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami az adósság futamidejének növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik.
Az 1710 milliárd forinttal magasabb hiány miatt az ÁKK két fő területen kívánja növelni a finanszírozást. Egyrészről a lakossági értékesítés tavaszi lassulását követően a nyár folyamán ismét növekedtek a lakossági vásárlások, ezért az ÁKK az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján 882 milliárd forinttal mínusz 1001 milliárd forintról mínusz 119 milliárd forintra emelte a várható lakossági nettó állampapír kibocsátási tervet. Másrészről 948 milliárd forinttal 3397 milliárdról 4345 milliárd forintra emelte az aukciós forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét 2020 egészét tekintve. A többletkibocsátást az ÁKK a jelenlegi heti aukciós rendszer keretein belül tervezi elérni - tájékoztatott az adósságkezelő.
Az elmúlt hónapok kedvező lakossági értékesítései következtében a lakossági nettó kibocsátás tervezett 882 milliárd forintos növeléséből augusztus közepéig már 583 milliárd forint megvalósult. Az intézményi piacon a módosított terv szerinti 948 milliárd forint összegű többlet aukciós kötvénykibocsátásból 438 milliárd forint már augusztus közepéig megvalósult, mivel az ÁKK a keresletet figyelembe véve folyamatosan magasabb mennyiségeket fogadott el az aukciókon, mint a terveiben szerepelt.
A Magyar Nemzeti Bank állampapír-vásárlási programja kedvező környezetet biztosít a forint államkötvénypiac és az ÁKK adósságfutamidő hosszabbítási stratégiája szempontjából - állapította meg közleményében az ÁKK.
A devizafinanszírozást tekintve az ÁKK nem változtat a korábbi terven, az év egészére vonatkozóan 4 milliárd euró összegű nemzetközi devizakötvény kibocsátással számol, amiből 3,5 milliárd euró már megvalósult áprilisban, illetve júniusban. A fennmaradó 500 millió eurónak megfelelő összegű devizakibocsátás legnagyobb részét japán jenben (szamuráj kötvény) tervezi az ÁKK, aminek egy része zöld kötvény kibocsátás lehet. Emellett az ÁKK változatlanul 500 millió euró nemzetközi pénzügyi intézményektől igényelt devizahitel (és ugyanilyen összegű forint hitel) lehívással számol, amiből 208 millió eurót már lehívott az ÁKK. Az ÁKK az eddigi gyakorlatnak megfelelően folytatni fogja a forint és devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését - tették hozzá a közleményben.
Magyarországon emelkednek a leggyorsabban az árak. 
