Jövőre kezdődik a MotoGP-pálya építése, melyre a 2021-es büdzsében már 21 milliárd forintot különítettek el, a teljes projekt azonban ennek többszörösébe, 65 milliárd forintba fog kerülni. Bár a pálya terve már néhány éve a levegőben lóg, eddig nem lehetett tudni, pontosan hol tervezi azt felépíteni a kormány. Június közepén azonban kiderült: a helyszín egy 17 ezres lélekszámú hajdúsági város, Hajdúnánás külterülete lesz.
Egy ekkora projekt esetében teljesen jogos és alapvető elvárás a költség-haszon elemzés, ám hogy ebben az esetben is készült-e ilyen, azt csak feltételezni tudjuk. A konkrét kérdésre az illetékes államtitkár gyakorlatilag kitérő választ adott.
Vadai Ágnes, DK-s képviselő szerette volna megtudni készítettek-e ilyen elemzés vagy megvalósíthatósági tanulmányt, illetve arra is kíváncsi lett volna, hogy miért pont Hajdúnánás mellett tették le a voksukat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Schanda Tamás válaszából azonban ezek nem derülnek ki. A parlament honlapján elérhető dokumentum szerint "a versenypálya korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető lesz, felépülésével egy újabb marketint és turisztikai értékkel gazdagodik Magyarország". Ugyanakkor egy más fontos információ azonban igen. Mint írja:
"a beruházás munkahelyeket teremt, a megvalósítás alatt átmenetileg több mint négyezer, a pálya megnyitását követő években mintegy kilencszáz fő foglalkoztatására lesz lehetőség."
Vagyis a kormány elkölt arra 65 milliárd forintot, hogy végeredményben 900 munkahelyet hozzon létre. Ez fajlagosan rettentő drága pozíciókat eredményez, hiszen egy munkahely 72 millió forintjába fog kerülni a kormánynak. Hasonló számítást a kormány által támogatott beruházások és az általuk létrehozott munkahelyek vonatkozásában is szoktunk csinálni, ott átlagosan 10-15 millió forint körüli egy új munkahelyre vetített fajlagos költséget kapunk.
A 900 új munkahellyel a jelenlegi adatok alapján egyébként sokat javíthat a kormány a megye munkaerőpiacán, miközben csak kicsit nagyobb a munkanélküliségi ráta itt az országos átlagnál. Az első negyedévben országosan 3,7 százalékos volt a munkanélküliség, Hajdú-Bihar megyében pedig 4,2 százalék.
A létesítmény tehát a munkanélküliek 8,6 százalékát tudná felszívni a piacról. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedévi adatai szerint 10 400 munkanélküli van Hajdú-Bihar megyében. Csak Hajdúnánáson egy másik - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiadott - adatsora szerint a városban 544 a regisztrált álláskeresők száma jelenleg.
Digitális cenzúra a válság közepén.
