A kolumbiai polgárháborút lezáró békekötés gazdasági hozadékait elemzi a Portafolio nevű helyi gazdasági portál. Eszerint a kormány tervezési hivatala (Departamento Nacional de Planeación) úgy becsüli, hogy a békemegállapodás aláírása után a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az évi 5,9 százalékot is elérheti. (Amiről sok ország a válság óta csak álmodhat.) A GDP-növekedés jelenlegi célszintje ugyanis évi négy százalék, ez nőhet 5,9-re.
Ez a különbség a békekötés gazdasági hozadéka, mégpedig örök időkre – írják. Hosszú távon a plusznövekedést 1,1 és 1,9 százalék közé becsülik. A szám úgy jött ki, hogy 18 olyan országot vizsgáltak meg, amelyekben hasonló fegyveres konfliktusok békekötéssel zárultak, és fontos mutatószámaikat összehasonlították Kolumbia adataival. (Magáról a békekötésről itt írtunk.)
Háromszorozódó tőkebeáramlás?
A béke a hivatal szerint növelni fogja a lakossági fogyasztást és a beruházási hajlandóságot, főleg az első pár évben. Nőhet a külkereskedelem és a külföldi tőke beáramlása. A belföldi megtakarítások – részben a gazdasági növekedés következtében – 2,4 százalékponttal a GDP 26 százalékára nőhetnek. A külföldi közvetlen befektetések (IED) a jelenlegi 12 milliárd dollárról 36 milliárdra emelkedhetnek. (Vélhetően évente.)
Azt remélik, hogy mindezek nyomán Kolumbia tíz éven belül megkétszerezi az egy főre jutó GDP-t. Főleg a vidék erős fejlődése várható, több oktatáshoz, magasabb jövedelemhez, jobb egészségügyi ellátáshoz juthatnak a vidéken élők és fellendülhet a mezőgazdaság, az ipar is. Mindehhez azonban állami beruházásokra is szükség lesz.
Semmi sem tart örökké
A portál idéz egy egyetemi professzort is, Marc Hosftetter szerint a kormány előrejelzése túl optimista, a békekötés hozadékai nem fognak örökké tartani, hanem időben lassan mérséklődnek majd. Ezen kívül a hasonló fegyveres konfliktusokat lezáró latin-amerikai országokban (Nicaragua, El Salvador és Guatemala) nem lehetséges megkülönböztetni a többi régiós országhoz viszonyítva, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés mely része tulajdonítható a békének. „A gazdasági fejlődés gépezetében százával vannak fontos alkatrészek, de kevés közöttük a varázspálca” - mondja a professzor. A béke is a gépezet egyik fontos alkatrésze.
Eminens tanulók
A béke nagy hozadéka a bizalom – írják mások. Valószínűleg ehhez tartozik az is, hogy Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója hétfőn bejelentette, Kolumbia 11 milliárd dollár hitelt kap szervezetétől a békemegállapodás aláírása után. Nem pénzügyi segítségként, hanem egyfajta garanciaként. A béke makrogazdasági és pénzügyi stabilitással jár – tette hozzá. Szerinte Kolumbia azon kevés országok egyike, amelyek meglépték a szükséges strukturális reformokat, és továbbra is felelős költségvetési magatartást folytat.
Vidéken alig van valami?
A német Finanzen.net összefoglalója szerint Kolumbia nagy lehetőségeket rejt a befektetők számára. Az „állami erőszakmonopólium hiánya miatt” a gazdasági tevékenység nagy része, csaknem fele a fővárosban folyik. (A város lakossága nyolcmillió körüli, az egész ország lakossága 48,7 millió lehet az idén a Wikipedia szerint.) Ennek megváltozását várják a békekötéstől. A FARC gerillaszervezet által eddig megszállva tartott területeken jelentős olajkészletek várnak kiaknázásra.
Az ország jelentős nyersanyag-exportőr, az olajon kívül szén, kávé, banán, pálmaolaj, fa, drágakő is szerepel a lista élén. Azt remélik, hogy Venezuela és Brazília problémái miatt Kolumbiába mehet a külföldi tőke egy része, és ezzel végre az ipar is megerősödik.
Gyengült egy nagyot a deviza
Más források szerint a kőolajiparból tízmilliárd dollárnyi beruházás hiányzik, különben csökkenni fog a kitermelés. Az ország jelentős kőszénbányászata pedig szintén zsugorodik, világszerte visszaszorulóban van e környezetszennyező nyersanyag használata. A Wikipedia szerint a GDP hét százaléka származik a bányászatból, Oroszországban ez 11 százalék, Dél-Afrikában öt százalék.
A kolumbiai peso 2014 szeptembere óta, két év alatt 2000-ről 2900-re gyengült a dollárhoz képest, azaz mintegy 43 százalékkal ment fel a dollár ára. Nagyon hasonló pályát járt be más nyersanyag-devizákhoz, 2016 elejéig erőteljes gyengülés, majd lassú erősödés következett, nagyjából az olaj árával összhangban. Ugyanezen idő alatt a dél-afrikai randból 21, a brazil reálból 37, az orosz rubelből 64 százalékkal többet kellett adni egy dollárért.
A 2009-es szinten a tőzsdeindex
Ami a kolumbiai tőzsdét illeti, az utóbbi egy évben a peso-ban számított COLCAP index 11, a dollárban számolt MSCI Colombia 13 százalékkal emelkedett. Ám ha itt is két évre tekintünk vissza, részben a peso gyengülése miatt, már más a helyzet: A dollárban számított MSCI Colombia index majdnem felére esett 2014. szeptembere óta (sőt ezzel most is ugyanannyi, mint 2009. májusában volt). De helyi devizában is 21 százalékos volt az esés két év alatt.
Ugyanakkor ez év elejétől szép emelkedés volt megfigyelhető, igaz, ez sok más feltörekvő tőzsdére is igaz. Van, aki ebből azt a következtetést vonja le, hogy a jó hírek már beépültek a tőzsdei árfolyamokba. Attól függően, hogy melyik időszakaszt választjuk ki, más-más következtetésre juthatunk.
Van certifikát, ETF
Kolumbiai befektetéseket vásárolni Európából nem könnyű, a frankfurti tőzsdén azonban van egy index-certifikát (tőkeáttétel nélküli) a BNP Paribas-tól, amely az említett MSCI Colombia indexet képezi le. (A Finanzen-net szerint ez „nem olcsó”, ugyanis évi egy százalékos költséggel kell számolni, plusz évi 1,9 százaléknyi osztalékot is lenyel a kibocsátó.) Ezen kívül létezik néhány USA-bejegyzésű ETF is (iShares, Global X).
74,5 milliárd a kasszában. 
