A munkaerőpiac feszességének korábban látott oldódása tovább lassul. A foglalkoztatottság növekedése kitart, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 4,4 százalékra. Ez ugyan elmarad az általunk várt, 4,3 százalékos értéktől, ugyanakkor a májusi egyhavi adat 4,3 százalékra mérséklődött. Továbbra is azzal számolunk, hogy a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában – írja a munkaerőpiac májusi adatait elemezve Balog-Béki Márta. Az MBH Bank Elemzési Centrumának vezető tőkepiaci elemzője szerint továbbra is kedvező fejlemény, hogy az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns. Mindez a foglalkoztatottak bővülése és a népesség kismértékű csökkenése mellett a munkanélküliek számának emelkedésében csapódik le éves összehasonlításban. Ugyanakkor utóbbiak körében éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának a lelassulására, megállására utal.
A fentiek mellett ugyanakkor elég valószínűnek nevezi az elemző, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet: a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi-nyári hónapokban azonban ez megfordul. A szezonalitásnak a munkanélküliségi ráta további csökkenésében lehet még szerepe a közeljövőben – véli Balog-Béki Márta. Azonban úgy látja, az év második felében egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá – jósolja.
Fotó: MTI
A munkaerőpiac elmúlt egy évben látott oldódása mellett továbbra is feszesnek tekinthető, a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze – mutat rá a szakember. Az MBH Bank szakértője felhívja a figyelmet, hogy ahogy az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebbé válhat, úgy jelenthet ez nyomást az inflációra, amelynek éves értéke kismértékben egyéb okokból (a bázishatás és a magas reálbérnövekedés miatt) amúgy is emelkedhet. Emiatt különösen fontos lenne – hangsúlyozza Balog-Béki –, hogy a vállalatok erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósítsanak meg olyan, elsősorban tőkeintenzív beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg.
Az első euróban megfogalmazott költségvetési terv. 
