Finnországnak adott esetben Svédország nélkül is meg kell fontolnia a NATO-csatlakozást - adta értésre Pekka Haavisto finn külügyminiszter kedden egy interjúban, de később sietett leszögezni, hogy a fő opció továbbra is a két ország együttes belépése.
Az YLE finn közszolgálati televíziónak nyilatkozva a külügyminiszter arról beszélt, hogy amennyiben a svédek csatlakozási kérelmének ratifikálása tovább húzódik, Finnország kénytelen lesz "újraértékelni a helyzetet". Egy későbbi nyilatkozatában viszont azt hangoztatta, hogy Helsinki törekvései nem változtak, továbbra is a Svédországgal közös csatlakozást tartja az elsődleges megoldásnak, szem előtt tartva a két ország nemzetbiztonsági érdekeit.
Hozzátette, hogy beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is, aki hangsúlyozta: a szövetség is azt tartja kívánatosnak, hogy a két ország egyszerre lépjen be.
A finn tárcavezető azután beszélt minderről, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn kijelentette: Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt. Múlt szombaton a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy svéd iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A két szomszédos északi ország tavaly megállapodást írt alá Törökországgal, hogy elejét vegyék Ankara kifogásainak.
Erdogan szóvivője, Ibrahim Kalin egy januárban tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett: Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának török ratifikációja azon múlik, hogy Stockholm teljesíti-e az Ankarával kötött megállapodás részeként tett terrorizmusellenes ígéreteit.
(MTI)
15 ezer munkavállalóval kevesebb egyetlen hónap alatt. 
