A svéd fővárosban szombaton lezajlott tüntetések fokozták a feszültséget Törökországgal egy olyan időszakban, amikor az északi országnak Ankara támogatására van szüksége ahhoz, hogy beléphessen a katonai szövetségbe.
Ankarára egyre nagyobb nyomás nehezedik svéd és finn tisztviselők, valamint Jens Stoltenberg NATO-főkapitány részéről, hogy hagyják jóvá Svédország és Finnország csatlakozását, mióta a három ország háromoldalú memorandumot írt alá a madridi NATO-csúcson tavaly júniusban - írja a The Guardian.
A két skandináv ország megállapodott abban, hogy meg próbálják kezelni a Törökország által felvetett biztonsági aggályokat, nevezetesen a kurd szervezetek svédországi jelenlétét, amelyek Ankara állítása szerint kapcsolatban állnak a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Törökország, az EU és Washington terrorista csoportnak minősített.
Erdoğan azonban ma egy kormányülés után beszélt:
Azok, akik megengedik az ilyen istenkáromlást a nagykövetségünk előtt (Stockholmban), többé nem számíthatnak a NATO-tagságuk támogatására.
Bírálta azt is, hogy a svéd hatóságok megengedték, hogy a demonstrációt a stockholmi török nagykövetség előtt tartsák.
Hozzátette:
Hagyták elvadulni a terrorszervezeteket, majd számítanak a támogatásunkra a NATO-ba való belépéshez. Ez nem fog megtörténni.
Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökországgal vagy a muszlimokkal szemben, akkor „nem látnak tőlünk semmilyen támogatást a NATO-ügyben” – mondta.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciós csomagot. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
