Recep Tayyip Erdogan elnök szóvivője, Ibrahim Kalin egy isztambuli sajtótájékoztatón emlékeztetett: a két ország NATO-csatlakozásának török ratifikációja azon múlik, hogy Stockholmnak sikerül-e időben teljesítenie az Ankarával kötött megállapodás részeként tett terrorizmusellenes ígéreteket.
Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai katonai inváziója után kérte felvételét a NATO-ba. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia. Svédország és Finnország tavaly azért írt alá megállapodást Törökországgal, hogy elejét vegyék Ankara kifogásainak a tavaly májusban benyújtott NATO-csatlakozási kérelmükkel szemben.
Ankara szerint Svédországnak egyértelműbb álláspontot kell képviselnie az általa terroristáknak tartott, főként kurd fegyveresekkel és a 2016-os törökországi puccskísérlettel vádolt szervezettel szemben, és egyértelműen ki kell nyilvánítania, hogy nem ad menedéket a terrorista szervezetek tagjainak.
A török szóvivő figyelmeztetett arra, hogy nagyon szorít az idő, ha a két ország még a júniusi NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozni akar a szervezethez, ugyanis a NATO-csatlakozást a török parlamentnek ratifikálnia kell, viszont Törökországban májusban választásokat tartanak, és előzőleg a parlament szünetet tart, ami azt jelenti, hogy addig már csak 2-2 és fél hónap maradt minderre.
Ibrahim Kalin a sajtótájékoztatón az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy Törökország "helyi tűzszüneteket" akar tető alá hozni Ukrajnában, mert egyelőre nem reménykedik egy átfogóbb békemegállapodásban. Sem Oroszország, sem Ukrajna "nincs abban a helyzetben, hogy katonailag győzni tudjon" - hangsúlyozta a szóvivő és tárgyalásokat szorgalmazott, amelyek szerinte az egyedüli utat jelentik ahhoz, hogy mindkét fél számára elfogadható eredményt érjenek el.
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
