Recep Tayyip Erdogan elnök szóvivője, Ibrahim Kalin egy isztambuli sajtótájékoztatón emlékeztetett: a két ország NATO-csatlakozásának török ratifikációja azon múlik, hogy Stockholmnak sikerül-e időben teljesítenie az Ankarával kötött megállapodás részeként tett terrorizmusellenes ígéreteket.
Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai katonai inváziója után kérte felvételét a NATO-ba. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia. Svédország és Finnország tavaly azért írt alá megállapodást Törökországgal, hogy elejét vegyék Ankara kifogásainak a tavaly májusban benyújtott NATO-csatlakozási kérelmükkel szemben.
Ankara szerint Svédországnak egyértelműbb álláspontot kell képviselnie az általa terroristáknak tartott, főként kurd fegyveresekkel és a 2016-os törökországi puccskísérlettel vádolt szervezettel szemben, és egyértelműen ki kell nyilvánítania, hogy nem ad menedéket a terrorista szervezetek tagjainak.
A török szóvivő figyelmeztetett arra, hogy nagyon szorít az idő, ha a két ország még a júniusi NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozni akar a szervezethez, ugyanis a NATO-csatlakozást a török parlamentnek ratifikálnia kell, viszont Törökországban májusban választásokat tartanak, és előzőleg a parlament szünetet tart, ami azt jelenti, hogy addig már csak 2-2 és fél hónap maradt minderre.
Ibrahim Kalin a sajtótájékoztatón az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy Törökország "helyi tűzszüneteket" akar tető alá hozni Ukrajnában, mert egyelőre nem reménykedik egy átfogóbb békemegállapodásban. Sem Oroszország, sem Ukrajna "nincs abban a helyzetben, hogy katonailag győzni tudjon" - hangsúlyozta a szóvivő és tárgyalásokat szorgalmazott, amelyek szerinte az egyedüli utat jelentik ahhoz, hogy mindkét fél számára elfogadható eredményt érjenek el.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
