Az államadósság elleni harcban egy döntetlent hozott össze 2014-ben a kormány az előzetes számok szerint: a bruttó, maastrichti adósság a GDP 77,3 százaléka volt 2014 végén, éppen megegyezett az egy évvel korábbival. Az adósság összege 24 521 milliárd forint volt, 1436 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Az adósságrátát tehát nem sikerült mérsékelni, de legalább az egy évvel korábbi trükköket sem kellett bevetnie a kormánynak ahhoz, hogy hozzák a számot - ha így nézzük, egy kicsit azért javult a pozíciónk.
--
A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázza a bizonyítványt: az írják, a ráta csökkentését nem segítette a nemzetközi gazdasági környezet. Az orosz-ukrán konfliktus hatására a forint jelentősen veszített értékéből az év végén, az egy évvel korábbinál 18 forinttal gyengébb eurójegyzés önmagában 2 százalékpontos emelkedést okozott az adósságrátában. Kiemelik azonban: az adósság szerkezetében pozitív folyamat a devizaarány folyamatos csökkentése, a belföldiek állampapír-aránya 46-ról 48 százalékra emelkedett egy év alatt.
--
Ha már államadósság: az Államadósság Kezelő Központ mai aukcióján 50 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket, az eredeti terveknek megfelelően. Kétszeres túljegyzés mellett az átlaghozam 1,67 százalék lett, épp úgy, mint a megelőző két heten - ezt láthatják a charton is.
--
Ha a gázolaj árának emelkedésekor ugyanolyan mértékben nő a fehér kenyér ára is, akkor elvárható, hogy a gázolajár-csökkenéskor a fehér kenyér és más pékáruk ára is ugyanúgy csökkenjen - mondta még januárban Rogán Antal. Az NGM ezért megvizsgálta, hogy egyes termékek ára hogyan alakul más árváltozások hatására, például a gázolaj vagy a benzin árának csökkenése nyomán. A minisztérium azt találta: az üzemanyagárak mellett számos más költségtől is függ, mennyibe kerülnek a fogyasztási cikkek, ráadásul a válság miatt romlott a cégek profitabilitása, amit most próbálnak gatyába rázni. Összességében a minisztérium szerint nem várható, hogy maguktól érvényesítik az üzemanyagárak csökkenését a cégek az árakban, mégsem terveznek azonban semmilyen kormányzati beavatkozást a piaci árképzési folyamatokba, mivel a várakozások szerint egész évben mérsékelt marad az infláció.
--
Javultak a németországi gazdasági kilátások, februárban nőtt a ZEW index értéke. Elsősorban az Európai Központi Bank új kötvényvásárlási programja és a tavaly év végi gazdasági növekedés miatt javult a hangulat. Az ukrajnai válság és a görögországi politikai események persze rányomják bélyegüket az optimizmusra. A tőzsdéken az adatközlés javította a hangulatot, Nyugat-Európában még mínuszban járnak a főbb indexek, a budapesti BUX viszont már szépen emelkedik.
--
Vlagyimir Putyin viszont már talán az ország légterében van: a tervek szerint kettőkor érkezik Budapestre, majd koszorúz a Hősök terén. Ezt újabb koszorúzás követi a Fiumei úti temetőben, innen megy tárgyalni Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. Este fél hétkor Áder János köztársasági elnök fogadja majd Putyint a Sándor-palotában.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
