|
| Teherhajókat rakodnak ki a norfolki kikötőben, Virginiában. (Fotó: AP) |
A klímaváltozás, gleccserolvadás, tengerszint-emelkedés háromszögben a különféle klímatanulmányok általában azt hangsúlyozzák, hogy a jelenség miatt hamarosan rengeteg part menti városban-településen élő embernek kell szednie a sátorfáját, mert az árvizek a megnövekedő víztömeggel világszerte egyre csak sűrűbbek lesznek.
A Wall Street Journal most a probléma elsőre kevésbé drámainak tűnő oldalával foglalkozik: azzal, hogy az emelkedő tengerszint miatt egyre magasabbra kell építeni a kikötőket. Bár ez elsőre nem tűnik húsbavágó kérdésnek, mégis óriási a jelentősége, hiszen ha a kikötők alkalmatlanná válnak a teherhajók fogadására, akkor a tengeri kereskedelemnek egyszerűen lőttek.
Jön a víz
A cikk a virginiai kikötő Norfolk International termináljainak most folyó felújításával kezdi körbejárni a jelenséget. A renoválásra meghatározott 375 millió dolláros büdzsé egy része olyan, elsőre furcsának tűnő részmunkákat tartalmazott, mint a villamos berendezések több lábbal való megemelése, és a kikötő szerverparkjának áthelyezése - olyan messze a víztől, amennyire az csak lehetséges.
Könnyen belátható, miért volt szükség ezekre a különös munkálatokra: a Virginiai Tengertudományi Intézet jelentése szerint az állam délkeleti partvidéke ott van az USA vízszint-emelkedés által leginkább fenyegetett területei között. Az alacsonyan fekvő partvidék nem csak a teherkikötőnek ad helyet, de a norfolki haditengerészeti bázisnak is.
Az elmúlt 100 év során több mint 40 centivel emelkedett meg a vízszint Virginia partjainál, és a klímaváltozás felgyorsulása miatt a következő 30 évben emelkedhet még ugyanennyit. A National Climate Assessment tavaly novemberi becslése szerint 2000 és 2050 között 15-35 centivel növekedhet globálisan a vízszint, 2100-ig pedig összejöhet az 1,3 méteres emelkedés is.
Van még idő
Mindezek ellenére eddig csak a virginiai kikötőben kezdték el a védelmi építési munkálatokat. A szakértők szerint ez azért van így, mert az amerikai kikötőkben mind elég magasra építették a dokkokat, hogy fogadni tudják a teherhajókat, illetve azért, mert az előrejelzések szerint a tengerszint viszonylag hosszú idő alatt emelkedik meg veszélyesen - tehát a kikötők vezetőségének van még ideje arra, hogy elindítsa a munkálatokat.
Walter Kemmsies, kikötőkre szakosodott ingatlanszakértő azt nyilatkozta a WSJ-nek, hogy bár a kikötők üzemeltetői tudatában vannak a veszélyeknek, az átalakítások azért nem jelentek meg a távlati tervek többségében, mert azok nem 40-50 évre, hanem annál rövidebb időtartamra szólnak. Azon kikötők, melyek kikötőhelyei legalább 4 méterrel a tengerszint felett vannak, a közeljövőben még védettek lesznek az áradásoktól, folytatta Kemmsies, hozzátéve, hogy majd akkor ráérnek átalakítani a kikötők többségét, amikor kedvezőbbre fordul a munkálatok költség-haszon aránya.
A houstoni kikötőben például még nem aggódnak. Ott 5,5 méterrel emelkednek ki a teherhajók kikötőhelyek a vízből. Ez a komplexum ráadásul kétszer is kiállta már a szélsőséges időjárás próbáját: 2008-ban az Ike, 2017-ben a Harvey hurrikán tépázta meg, de a teherhajó-dokkok érintetlenek maradtak. A houstoni kikötőnek otthont adó Galveston-öbölre 45 centis-1,2 méteres szintemelkedést jósolnak 2065-ig, de a kikötő infrastrukturális fejlesztésekért felelős vezetője szerint jelenleg nincs tervben a kikötőhelyek magasítása - 2065-ig meg valószínűleg amúgy is teljesen újraépítik majd a dokkokat. Az áradások által kiemelten fenyegetett New Orleans kikötőjében sem történik semmi, itt az intézmény szóvivője szerint még nem tapasztalták a tengerszint-emelkedés direkt hatásait, és jelenleg nincsenek is tervek változtatásokra.
Ha az áradásokra még nem is akar felkészülni az amerikai kikötők többsége, a klímaváltozás visszafogásáért azért ők is igyekeznek tenni. Ahhoz, hogy tavaly óriásit ugrott az USA széndioxid-kibocsátása, komolyan hozzátette a magáét a szállítmányozás is.
A kikötők ezért igyekeznek visszafogni az emissziójukat, mégpedig úgy, hogy elektromos konténerkezelő gépekre váltanak, és parti áramforrásokat biztosítanak a dokkoló hajóknak, melyek így addig sem pöfögnek, míg a kipakolásra várnak. Emellett ösztönző intézkedésekkel igyekeznek elérni, hogy a kikötőben megforduló kamionsofőrök tisztább motorokra váltsanak.
Kritikus szakaszba ért a klímaváltozás
Az Institute for Public Policy Research friss jelentése szerint a politikusok és döntéshozók eddig nem voltak képesek megfelelő komolysággal kezelni a klímaváltozást, mely mostanra már kritikus szakaszába ért. A BBC által bemutatott dokumentum összefoglalja azt, amit különálló jelentésekből már ismerhetünk: egyszerre több környezeti krízis is fenyegeti a Földet, melyek "halálos" kombinációt alkothatnak, és destabilizálhatják a társadalmakat és a világgazdaságot. A változó klíma mellett ott van az ennek kapcsán begyorsuló tömeges fajpusztulás, a termőtalaj eróziója, a rohamos ütemben fogyatkozó erdők és a savasodó óceánok is. "Ez a destabilizáció olyan sebességgel folyik, mely példa nélküli az emberiség történetében, és egyes esetekben évmilliárdos távlatokban is" - áll a jelentésben. Kiemelik azt is, hogy 2005 óta világszerte a tizenötszörösére növekedett az áradások száma, a szélsőséges hőmérsékletű időszakoké meghússzorozódott, tűzvészből pedig hétszer több kerekedett, mint korábban. Az IPPR, mint minden más tudós társaság, arra figyelmeztet, hogy rohamosan szűkül a lehetőségünk arra, hogy elkerüljük a jelenségek katasztrofális következményeit.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
