Megállapodott a Tesco több ezer dolgozóját képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a vállalat vezetőivel a csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók ügyében. Sáling József, a szakszervezeti elnöke azt mondta, hogy az eredetileg a 13 üzlet bezárása okán létszámleépítésben érintett 570 dolgozó közül 308-at továbbfoglalkoztat a Tesco más üzletekben. A szakszervezet és a vállalat vezetősége megállapodott továbbá arról is, hogy azok a munkavállalók, akik számukra kedvezőtlenebb munkakörben, vagy más városban munkát vállalva tudnak csak továbbra is a Tesco alkalmazásában maradni, kompenzációt kapnak az őket ért hátrányért. A munkavállalók közül 132-en kérték a felmondást, 75-en már az első híreket követően távoztak a cégtől, tartós távolléttel (gyes,gyed) pedig 60-an érintettek. Azoknak, akik végül távozni kényszerülnek, sikerült a jogszabályban előírtnál jelentősen kedvezőbb feltételekben megállapodni.
Hogy szeretjük a hipermarketeket – vagy épp a Tescót – azt az is bizonyítja, hogy átlagosan 15, egyes részeken azonban 35 százalékkal nőtt a forgalom a Budaörsöt átszelő főútvonalon az M7-M1-es autópályák bevezető szakaszának fizetőssé tétele után a januári mérések szerint. Wittinghoff Tamás polgármester az adatok fényében igazolva látja korábbi aggályaikat, melyek szerint a települést kettészelő autópálya-bevezetőre is kivetett útdíj miatt a forgalom jelentős része átterelődik Budaörs belsejébe. Naponta átlagosan 2-3 ezerrel több jármű halad át a városon, mint korábban, ami drámai változás – értékeli a mérés összegzésére utalva Wittinghoff Tamás. A polgármester emlékeztetett: noha még az útdíj bevezetése előtt figyelmeztettek a várost érintő várhatóan súlyos következményekre, de ezeket a kormányzat azzal hárította el, hogy szerintük nem terelődik át az autópályáról a forgalom a településre. Az adatok fényében az önkormányzat újfent tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal az érintett sztrádaszakasz ingyenessé tétele érdekében.
Evezzünk más vizekre. Jó esetben önök is ázsiai monitoron nézik híradónkat, így talán nem is meglepő, hogy éves veszteségről adott profit warningot kedden a japán Sharp,szórakoztató elektronikai konszern a képernyők és a tévékészülékek piacán az ázsiai gyártók között kiélezett versenyre hivatkozva. A társaság a folyó pénzügyi évében második alkalommal csökkentette éves eredmény előrejelzését, most viszont 30 milliárd jenes (mintegy 70 milliárd forintos) veszteséget jelzett előre a márciusban záró 2014-es pénzügyi évre, szemben az előző évi 11,56 milliárd jen nettó nyereséggel. Bár az az értékesítési árbevétel csak 0,9 százalékkal 2,9 ezer milliárd jenre csökken a folyó pénzügyi évben, ám a társaság a 2014-es pénzügyi év első kilenc hónapjában a Sharp már 7,16 milliárd jen (16,7 milliárd forint) nettó veszteséget szenvedett el. A Sharpnak nemcsak japán szektortársai - a Sony és a Panasonic - támasztanak egyre erősebb konkurenciát, hanem dél-koreai és kínai gyártók is. A jen alacsony árfolyama, amellett, hogy kedvezett az exportnak, csökkentette egyúttal a vállalat külföldön gyártott és a japán piacon értékesített termékeinek a nyereségességét is. Ráadásul nemcsak a képernyő-businessben, de a napelem üzletágban is erős a verseny, amely miatt a Sharp költségcsökkentésekre és az európai piac elhagyására kényszerült.
S ha már Japán. Az adatsorok közlése óta először a német tíz éves kötvények hozama alatta volt a japán kötvényekének ma reggel. Mint arról a Bloomberg beszámolt róla, a japán tíz éves kötvények hozama 0,363 százalékra ugrott az előző napi 0,287 százalékról. A német hozam pedig 0,317 százalék lett, ennél jóval szerényebb emelkedés után – de hétfőn nap közben 0,297 százalékon már történelmi mélyponton járt. A Bloomberg azt feltételezi, hogy a befektetők az európai gazdaság deflációba süllyedésének veszélye és a görög helyzet miatt keresik a kockázatmentes befektetéseket. Ennek jele például az, hogy a befektetők a svájci tíz éves államkötvények esetében elviselik a negatív, azaz hozamot, hogy pénzüket biztonságban tudják. Igaz, a frank elengedése utáni pillanatok –0,284 százaléka helyett ma reggel „csak” –0,136 százalék volt a tíz éves svájci évesített hozama.
Ami a hazai állampapír-piacot illeti, aligha ugyanolyan szándék, a kockázatmentes befektetés keresése hajtotta a befektetőket, az azonban tény, hogy az 50 milliárd forint értékben meghirdetett 3 hónapos diszkont kincstárjegyet 80 milliárd forint értékben jegyezték az elsődleges forgalmazók a mai aukción. Az ÁKK az ajánlatokból a meghirdetettnek megfelelő összeget fogadott el az előző aukción kialakultnál 8 bázisponttal alacsonyabb, 1,67 százalékos átlaghozammal. A 3 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyek hétfői másodpiaci referenciahozama 1,76 százalék volt.
Ez a „gig economy.” 
