A miniszterelnök büntetne – s már elő is került a bilincs

Az OTP Bank tartja az ígéretét: osztalékot fog fizetni a 2014-es teljesítmény után is, az osztalék mértéke részvényenként 146 forint lesz, ami 3,4 százalékos hozamszintet biztosít majd. Ez megegyezik a tavalyi szinttel és igen szép a jelenlegi kamatkörnyezetben – jelentette be Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a bank sajtótájékoztatóján, ahol a pénzintézet 102,258 milliárd forintos, a vártnál kisebb veszteséggel záródó eredményéről adtak számot. Az OTP az idén minden piacán javulásra számít, egyelőre nem látható kockázatokat az ukrán helyzet mellett Romániában és Horvátországban a svájci frank hitelek kapcsán hozott intézkedések jelenthetik.

Az akvizíciós lehetőségekkel kapcsolatban Csányi Sándor elmondta, Szlovéniában még érvényes az ajánlatuk, de nem erőltetnek újabb akvizíciót, bár elég tartalékkal bírnak arra, hogy ha szembe jön egy kedvező lehetőség, akkor lecsaphassanak rá.

Csányi szerint a magyar bankrendszer stabil, a banki és brókercsődök nyomán a lakosság lassan rájön arra, hogy oda kell vinni a megtakarításokat, amelyek stabilak és valóban bankként működnek és nem olyan intézményekbe, amelyek csak úgy hívják magukat. Az OTP-nél most azt mérlegelik, hogy a nagy számú átjelentkezés miatt a DRB Bank körzeteiben szombaton is kinyitnak.

Az OTP semmilyen versenytől nem retten vissza az olyan piacokon, ahol az állam nem avatkozik be a folyamatokba – az Erste-EBRD-kormány megállapodást Csányi ilyennek tartja, ám a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltató Központ koncepcióval kapcsolatban már vannak aggályai.

Ez utóbbival kapcsolatos információnk szerint a Magyar Fejlesztési Banknál – amely az elképzelések szerint a takarékokra alapozó termékgyár lenne – a feladatok átszervezése nyomán februárban 25 dolgozónak mondtak fel.

Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint vizsgálják, hogy a devizahiteles kúriai döntés után milyen – külföldi – jogi lehetőségeik vannak. Itthon ugyanakkor javában zajlanak a forinthiteles perek. Elutasította a K&H Bank, a KDB Bank és az EVO Bank keresetét s tisztességtelennek mondta ki a bankok az általános szerződési feltételeit a Fővárosi Ítélőtábla és – bár első fokon még igazat adtak neki – így járt a Porsche Bank is. Nincs döntés ugyanakkor a Raiffeisen Bank, a Raiffeisen Lízing és az Este Bank forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos pereiben.

Megszólalt a bankok kapcsán a miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint a kereskedelmi bankok feladata a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen vállalati hitelezés, hosszú távon nem lehet ebben csak a jegybankra támaszkodni. Tavaly 4 százalékkal nőtt a vállalati hitelkihelyezés, de ha ebből levonjuk a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogramot (nhp), akkor csökkenés volt - mondta a kormányfő, aki jegybanki számításokat idézet, mely szerint a magánszférának nyújtott hitelállománynak évi 7-8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy meghaladja a 3 százalékot a gazdasági növekedés az adott évben.

Reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor arról beszélt, hogy sürgősen körül kell nézni az összes brókercégnél, mindent ellenőrizni kell, és "ki kell takarítani ezt az istállót". "Ha az igazságszolgáltatást irányíthatnám, akkor már mind börtönben lenne" - fogalmazott a miniszterelnök a Buda-Cashnél történt csalássorozat elkövetőiről, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem irányíthatja az igazságszolgáltatást.

Ám úgy tetszik szavai azért eljutnak illetékesek fülébe is: amíg ugyanis a Buda-Cash esetében eddig még gyanúsítás sem történt, a ma felfüggesztett Hungária Értékpapír Zrt. négy vezetőjét őrizetbe vette a rendőrség sikkasztás gyanúja miatt – tájékoztatott a Pest Megyei Főügyészség szóvivője.

A Privátbankár elemzése szerint január 15 óta pörögnek az események: a forex cégek és a hazai brókercégek közül előkerülnek a problémásak, a befektetők pedig tanácstalanok, nem tudják, hol vannak biztonságban, és honnan kell menekülniük. Dőlnek a csontvázak, avagy hullik a férgese, csakhogy ez így túl sokba kerül, sok az ügyfélveszteség, és a bizalom jócskán megcsappan.

Hasonlót láttunk már 98-ban az orosz válság alatt, vagy rá 10 évvel az ún. subprime válság idején, de akkor ezek hamar lezajlottak, gyors beavatkozásnak köszönhetően nem terjedt tovább a járvány, nem keletkeztek további veszteségek, nem kellett a befektetőknek attól félniük, hogy további brókercégek lehetnek érintettek.