Az alábbi képet a hétvégén készítettük egy Heves megyei falucskában, Zaránkon, ahol vasárnap reggelenként kínálja lángosait egy mozgóárus. Néhány órát parkol a kisbolt előtt, aztán már hajt is tovább a büfékocsival a szomszédos faluba.
Egy sima lángos 500, egy tejfölös 600, egy sajtos 700, egy tejfölös-sajtos 800 forint. Igencsak baráti árak – valószínűleg ez Magyarország legolcsóbb lángosa. (Aki ennél alacsonyabb árat látott, kérjük, bizonyító erejű fotót mellékelve jelezze kommentben vagy emailben.)
Persze volt már ennél olcsóbb is, ahogy arra az ártábla melletti felirat is utal. Egy évvel ezelőtt ugyanez az árus, ugyanezen a helyen 350 forintért kínálta ugyanezt a sima lángost. A tejfölös 450, a sajtos 550, a tejfölös-sajtos 600 volt – mindezt anno szintén megörökítettük a nap képében:
A sima lángos tehát 150 forinttal, azaz 42,9 százalékkal lett drágább. A tejfölös és a sajtos-tejfölös ára 33,3, a sajtosé pedig 27,2 százalékkal emelkedett.
Eközben hivatalosan „mindössze” 21,5 százalék volt a pénzromlás mértéke tavaly május és idén május között (ami messze a legrosszabb érték az egész EU-ban). Ha csak az élelmiszereket nézzük, akkor 33,5 százalékkal nőttek az árak az említett időszakban.
Igaz, az infláció január óta már csökken – legfrissebb Árkosár felmérésünk szerint júliusban az éves áremelkedés szintje több mint egy éves mélypontra, 16 százalékra szelídült az élelmiszereknél.
Örömtüzeket azért egyelőre nem gyújtunk: a joghurt 59, a csoki 49 vagy éppen a tejföl 39 százalékos drágulása még mindig odavág – főleg, ha azt vesszük, hogy eközben a nettó átlagkeresetek (hivatalosan) 15,4 százalékkal emelkedtek.
Na de ne zárjuk károgással a cikket, úgyhogy aki teheti, ugorjon el a hétvégén Zaránkra, és csak azért is vágjon be egy lángost!
Ha pedig személyes tapasztalata van az árakról, itt szavazhat:
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
