Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon. 2023 májusában áprilishoz képest összességében 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, az elenyésző mértékű növekedést elsősorban az idényáras termékek adták, például a burgonya – közölték az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtökön ismertetett inflációs adatokra reagálva. „A friss adatokból az látszik, hogy a bevásárlás összességében már nem drágább, mint az előző hónapokban” – emelték ki. Az áremelkedés éves összehasonlításban 33,5 százalékra mérséklődött az előző havi 37,9 százalékról.
Májusban több termék is olcsóbb lett áprilishoz képest: 1 százalékkal mérséklődött a tejtermékek ára, de például a sajt 2,3 százalékkal került kevesebbe. A kenyér ára nem változott, a péksütemények viszont 1,3 százalékkal lettek olcsóbbak egy hónap alatt. A száraztésztáért is kevesebbet kellett fizetni májusban, mint áprilisban, átlagosan 0,6 százalékkal. Drágult viszont – áprilishoz képest 1 százalék feletti mértékben – a munkahelyi étkezés és a büféáruk, valamint a fűszerek és a gyümölcsök. Idényáras jellege miatt a burgonya 31,2 százalékkal került többe májusban, mint áprilisban. „A szokásos első negyedévi áremelések idén elenyészőek voltak, ez pozitív tendenciát vetít előre” – mondta Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
Éves összehasonlításban tovább lassult a drágulás, 2023 májusában átlagosan 33,5 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, mint tavaly májusban. Az átlag feletti mértékben, 52,7 százalékkal drágult a kenyér, 51,3 százalékkal a feldolgozott tejtermékek, 46,8 százalékkal a vaj, 46,1 százalékkal a tojás, 37 százalékkal a tészta és a korábban rekordmértékű áremelkedésen átesett sajt. A hústermékek esetében viszont átlag alatti, 21 százalékos volt az előző évhez mért drágulás, amely az átlag alatt maradt a gyümölcsök, a zöldségek, köztük a burgonya esetében is.
„2023-ban jelentős árcsökkenést láthatunk a mezőgazdasági termények piacán, amiben közrejátszik, hogy több az áru: a tavalyi aszályos év után idén ugyanis sokkal jobb termés várható. Így a most még mindig kiemelten drága kenyérfélék ára akár érezhetően mérséklődhet, később pedig még az állati eredetű termékek és az egyéb feldolgozott élelmiszerek is olcsóbbak lehetnek” – részletezte Héjja Csaba, hozzátéve, hogy az élelmiszer-előállítás költsége sok tekintetben mérséklődött azáltal, hogy olcsóbb lett az energia és a szállítás, valamint kevesebbet kell fizetni például a tejért, az élőállatokért. „Előbb-utóbb a boltokban is érezhetjük majd ennek az árakra gyakorolt kedvező hatásait.”
A bank szakértői arra számítanak, hogy az év hátralévő részében folytatódik ez a tendencia, és 2023 végére egy számjegyűre mérséklődhet éves viszonyításban az élelmiszer-infláció. Jelentősebb csökkenés júliusra, augusztusra várható, amikor várakozásaik szerint már 20 százalék alatti lesz a drágulás éves összevetésben. „A viszonyítási alap hónapról hónapra egyre magasabb, tehát ha összehasonlítjuk az előző év azonos időszakával a bevásárlásunkat, egyre kisebb különbséget fogunk látni” – magyarázta Héjja Csaba.
A szakértők rámutattak arra is, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) élelmiszer-árindexe, amely a nyersanyagpiaci árak alakulását tükrözi, szintén mérséklődött, ami szintén az általuk említett tendenciát vetíti előre.
„Éves összehasonlításban ugyan Európában nálunk a legmagasabb az élelmiszer-infláció, viszont havi összevetésben a rangsorok végén szerepelünk, tehát nálunk már jelentősen mérséklődik a drágulás. Ez az év eleje óta így van” – mondta Héjja Csaba.
Az elnök nem is volt ott. 
