Barlai Róbert LinkedInen közzétett elemzését publikáljuk a Privátbankár.hu-n.
A piacok mindig rácáfolnak a várakozásokra, különösen, ha azok nagyon konszenzusosak. A forrongó és volatilis nyári hónapok nehéz őszt ígértek a piacokon, és ennek ismételten az ellenkezője történt. Eddig.
Tavasszal és nyáron is többször megírtam, hogy a gyenge forint szembemegy a magyar fundamentumokkal, illetve bizonyos forintgyengülés fölött az MNB nem maradhat csendben (kamatemelés) annak várható inflációs hatásai miatt. A volatilis forint nyáron zömében olyan nemzetközi hatásoknak volt betudható (török líra, orosz szankciók, feltörekvő piaci sell off, politikai események, stb.), mely hatások az ősz első felében kifutottak, illetve az MNB helyesen látta meg, hogy a spekulatív forintellenes pozíciók hosszabb távon nem veszélyeztetik az ultra laza kamatpolitikát.
Azonban eltelt 4-5 hónap, és a nyugodtabb piaci hangulat mögött továbbra is jelentős gazdasági változások zajlanak. 2018 utolsó hónapjaiban mind a befektetők, mind a gazdaságpolitikai döntéshozók figyelme már a jövő évet fürkészi.
|
| Barlai Róbert, az OTP Bank Regionális Treasury ügyvezető igazgatója |
Az egyik legjelentősebb fejlemény az infláció várható alakulása Magyarországon. Nyárhoz képest több meglepetést okozó adat jött ki, amelyek lényegesen magasabb jövő évi inflációs pályát jeleznek előre. Magasabb az infláció minden részszáma, mint amit nyáron vártunk mostanra. Noha továbbra is lesznek átmeneti hatások az infláció emelkedésében, a maginfláció (is) lassan, de biztosan menetel felfelé (2,8%). A jövő évtől kezdődően a hatékonyság-javulástól jelentősen magasabb bérnövekedés pedig további és azonnali inflációs nyomást hozhat a gazdaságban. Ez újdonság lesz a korábbi évekhez képest.
Mára megközelítettük a 4%-os inflációt és az érintetlen nullás kamatszint mellett nemhogy nem gyengül a forint, hanem erősödik. Ki gondolt volna erre a nyáron, amikor a külföldi befektetők nyomás alá helyezték a jegybankot a túl alacsonyan tartott kamatok miatt?
3-4% közötti infláció és ténylegesen nulla bankközi kamatok mellett a forint nem tud gyengülni. Wow! Magyarországon ilyen talán a rendszerváltás óta nem volt. Erre nem sokan fogadtak volna.
Szeptemberben azt is megtudtuk az inflációs jelentés publikálása után, hogy az MNB ugyan tervezi a jövő évben a kamatemelések megkezdését, de csak nagyon lassan és kis lépésekben. Az eddigi jegybanki kommunikáció alapján csak követni szeretnék az EKB szigorító lépéseit, a forintgyengüléssel szemben pedig azért is lehetne toleránsabb az MNB, mert a devizagyengülés inflációs hatása jelentősen lecsökkent a 10 évvel ezelőtti hatásokhoz képest. Azt most nagyon nehéz megmondani, hogy az EKB lépései a laza monetáris politika visszafogására hogyan alakulnak majd, hiszen a magországok növekedési kilátásai jelentősen romlottak az elmúlt két negyedévben. Unikális a helyzet. Miért?
|
Valaki bekiabálta, hogy az OTP bajban van, erre mindent adni kezdtek A tíz évvel ezelőtti gazdasági összeomlás kapcsán korábban a Privátbankár.hu és az Mfor.hu pedig megkereste a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő történeteiket elevenítjük fel - Barlai Róbert írását itt olvashatja >> |
Eddig a mennyiségi lazító, nulla vagy negatív kamatot tartó nagy jegybankok árnyékában könnyen elmanőverezett az MNB. Egy leforduló eurózóna növekedési- és inflációs kilátások mellett az EKB biztosan visszafogja szigorító elképzeléseit, ami mögé már nehezen bújik be az MNB egy 3-4% körüli magyar inflációval. De egy dologban biztosak lehetünk: meg fogja próbálni.
Mindezt úgy, hogy a forint stabilitást adó legfőbb fundamentumban, a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg adatokban jelentős romlást figyelhettünk meg tavasz óta. Egyelőre konszenzusos az elemzői szakma, hogy noha lecsökkent a többlet, de deficitbe nem fog átfordulni. Erre biztosan érdemes lesz figyelni a következő hónapokban.
Sokszor megtapasztaltuk, hogy elvont, távoli vagy nehezen árazható kockázatokat nem tudnak a piacok kezelni. Azért érdemes felsorolni azt is, hogy mik lehetnek ezek:
- kérdéses a Brexit hatása és lefolyása;
- globális likviditásszűkítés, -szűkülés;
- az olasz kormány meglepő és eltökélt fiskális lazítási terve 130% körüli adósságráta mellett;
- erőteljesen lassuló kínai gazdaság, egy esetlegesen tovább leértékelődő kínai jüan, mely nyomás alá helyezhet más feltörekvő devizákat is;
- az USA által kezdeményezett kereskedelmi háborúról ma még nem látjuk, hogy egy rövid távú amerikai szavazatgyűjtés motiválta, vagy egy hosszabb távú geopolitika része. Ha az utóbbi, akkor további eszkaláció várható;
- az USA történelmének második leghosszabb növekedési ciklusában van, ha a növekedés kitart év végéig, akkor ez az eddigi leghosszabb konjunkturális időszaka.
Ne aggódjunk, kockázatok korrekciókra, trendváltásra mindig vannak, és az is igaz, hogy Magyarországon sok, korábbi jelentős kockázati faktor leépült vagy lebontották. Mégis, ha a fentiek akárcsak egyike jelentős világ- vagy regionális gazdasági lassulást okoz, az olyan külső keresleti sokkot okozhat Magyarországon (mivel egyike vagyunk a világ egyik legnyitottabb gazdaságának), ami a jegybankot további ultra laza monetáris politika felé lökheti, ami alacsony vagy még alacsonyabb kamatokat, gyorsan növekvő jegybanki mérleget, gyengülő forintot jelenthet.
Egy régi barátom szokta mondani: a nagy szélben a pulykák is repülnek. Amíg a piacokon jó a hangulat, a megnövekedett sérülékenység nem mutatja meg magát.
De vajon karácsonyra megsütik a pulykákat?
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
