Sturgeon felszólította Theresa Mayt, hogy azonnal függessze fel, pontosabban el se kezdje az EU-val való tárgyalásokat, mielőtt nem jut egyezségre országa három kisebbségi nemzetével és az ellenzéki pártokkal. A konzervatívok szélsőséges kilépési terve a választásokon elbukott, mondta a The Guardian szerint, és nem lehet megengedni, hogy az Európával való tárgyalások foglyul essenek az ország kormányozhatatlanságának, vagyis annak, hogy sem a konzervatívok, sem a Munkáspár nem tud többségi kormányt alakítani.
Négynemzeti kerekasztal
Így egy nemzeti, pontosabban négynemzeti közmegegyezést kell összehozni, vagyis az EU-kilépést úgy kellene kezelni, mintha egy olyan nagykoalíció kormányozna, amiben szinte mindenki benne van. Ha ez megvan, akkor valóban erős felhatalmazással indulhatnának a tárgyalások. A legfontosabb, amit Sturgeon szerint el kellene érni, az egységes piaci tagság megőrzése. Emellett igen fontos lenne a vámunióban is benne maradni, valamint garantálni az EU polgárok jogait.
Nicola Sturgeon szerint fel kéne állítani egy miniszteri bizottságot is, amelybe a skót, a walesi és az északír önkormányzatok képviselőket küldenének, és mellé külön egy tanácsadó testületet, amelyben az északír Sinn Féin, a köztársaságpárti íreket képviselő párt is szerepet kapna. Ezek a testületek kellene, hogy összehozzanak egy olyan kompromisszumot, amely végül mindenkinek elfogadható, és persze megvalósítható, azaz megfelel az Európai Unió által szabott feltételeknek is.
Ésszerű megoldás
Ez a megoldás egyébként már tavaly nyáron is logikus lett volna, tekintettel arra, hogy majdnem fele-fele lett a népszavazás eredménye, így szükség lett volna a konszenzuskeresésre. Akkor azonban még nem voltak teljesen tisztában azzal, hogy az EU-ból való kilépés nem csak egy egyszerűen eldönthető kérdés, hanem egy olyan folyamat, aminek több kimenetele lehetséges.
Az egyszerűbb lehetőségek
A legszélsőségesebb eset, hogy semmilyen megegyezés nem születik, ekkor minden kapcsolat megszakad, egymás polgárait hazaküldik (több millió emberről lenne szó), szigorú határellenőrzés lenne a két Írország között (amire az északírek biztos fellázadnának), kiesne az Egyesült Királyság az egységes piacról és a vámunióból, így gazdasága iszonyatos károkat szenvedne. Persze ezt az európai oldal is megérezné, de sokkal kevésbé.
A másik, viszonylag egyszerű megoldás az lenne, ha automatikusan elfogadnák a svájci vagy a norvég modellt. Ebben az esetben tárgyalni sem kellene sokat, megmaradna az egységes piaci tagság, igaz, hogy a munkaerő áramlását sem lehetne korlátozni, és egyes európai jogszabályok automatikusan érvényesek maradnának. Mindazonáltal a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, a brit szavazók mindkét tábora ezzel kompromisszumot kötne.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
