Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben - olvasható a nemzetközi TIMSS-vizsgálat magyar nyelvű összegzésében. A magyar diákok kimagaslóan szerepeltek a felmérésen.
A TIMSS- (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés célja, hogy a 4. és a 8. évfolyamon tanuló diákok matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálva képet adjon az iskolai és az otthoni tanítási-tanulási szokásokról.
Tavaly az 59 ország és 8 kiemelt oktatási rendszer 425 ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek.
A legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és kémia tárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret.
A 4. osztályban a matematika és természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad - előbbiből 34, utóbbiból 13 órával - a felmért országok átlagától. Eközben a jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben haladják meg ezeket az adatokat. Például egy szingapúri vagy angol 4. osztályos diák évente 91, illetve 73 órával tanulja bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között.
A természettudományos tárgyakat tekintve azt állapították meg, hogy az általános, illetve integrált tanterv esetében akár alacsony éves óraszám mellett is folyhat eredményes oktatás.
A kutatók vizsgálták a tankönyvhasználatát és a házi feladatokat is. Az eredmények azt mutatták, hogy a negyedik évfolyamon jó eredményt elért országok tanárai a matematika és természettudományos oktatásban a tankönyvre, mint elsődleges forrásra támaszkodtak. Magyarországon ugyan a matematikaoktatásban nagyobb mértékben csökken a tankönyvek elsődleges forrásként való használata a 8. osztályban - mindössze 55 százalékos -, de a 4. évfolyamon itt is 77 százalékos.
A házi feladattal kapcsolatos szokások eltérőek voltak a vizsgált országokban: a magyar tanulók terhelése ugyanakkor ebben alacsonyabb, mint a legtöbb államban. A természettudományok esetében a magyar diákok többsége (55-60 százaléka) - az angolszász, a japán, a koreai, a cseh és szlovén diákokhoz hasonlóan - kevés időt tölt leckéje elkészítésével.
A kutatás megállapította azt is, hogy a tradicionális természettudományos oktatást folytató országokban - köztük Magyarországon - főként az elméleti oktatást és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását helyezik előtérbe, és kisebb hangsúlyt fektetnek a megismerés gyakorlati formáira. Ezekben az országukban, így nálunk is, negyedikben alacsony azon diákok aránya, akik az órákon - önállóan vagy kiscsoportokban - rendszeresen kísérleteznek, s a tanárok által végzett kísérletek megfigyelése is csak nyolcadikban jellemző.
A diákok tantárgyakkal kapcsolatos attitűdje általában független vagy inkább fordított összefüggést mutatott a felmérésen produkált eredményekkel. A gyengébben teljesítő országok tanulói általában kedvezőbben viszonyultak a természettudományos tárgyakhoz, mint a magas eredményt elérők. Ennek okát a kutatók abban látták, hogy a diákok általában negatívan reagálnak a velük szemben támasztott magas követelményekre, és elfogadóak, ha az elvárások alacsonyabbak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
A nyilatkozatstop feloldása óta végre megszólalt a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója, Dr. Kovács Péter, aki azt mondja, azóta sem olvasott vagy kapott magyarázatot arra, miért vásárolták fel a magán lombikklinikákat.
.jpg)
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben .jpg)
.jpg)
