Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben - olvasható a nemzetközi TIMSS-vizsgálat magyar nyelvű összegzésében. A magyar diákok kimagaslóan szerepeltek a felmérésen.
A TIMSS- (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés célja, hogy a 4. és a 8. évfolyamon tanuló diákok matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálva képet adjon az iskolai és az otthoni tanítási-tanulási szokásokról.
Tavaly az 59 ország és 8 kiemelt oktatási rendszer 425 ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek.
A legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és kémia tárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret.
A 4. osztályban a matematika és természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad - előbbiből 34, utóbbiból 13 órával - a felmért országok átlagától. Eközben a jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben haladják meg ezeket az adatokat. Például egy szingapúri vagy angol 4. osztályos diák évente 91, illetve 73 órával tanulja bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között.
A természettudományos tárgyakat tekintve azt állapították meg, hogy az általános, illetve integrált tanterv esetében akár alacsony éves óraszám mellett is folyhat eredményes oktatás.
A kutatók vizsgálták a tankönyvhasználatát és a házi feladatokat is. Az eredmények azt mutatták, hogy a negyedik évfolyamon jó eredményt elért országok tanárai a matematika és természettudományos oktatásban a tankönyvre, mint elsődleges forrásra támaszkodtak. Magyarországon ugyan a matematikaoktatásban nagyobb mértékben csökken a tankönyvek elsődleges forrásként való használata a 8. osztályban - mindössze 55 százalékos -, de a 4. évfolyamon itt is 77 százalékos.
A házi feladattal kapcsolatos szokások eltérőek voltak a vizsgált országokban: a magyar tanulók terhelése ugyanakkor ebben alacsonyabb, mint a legtöbb államban. A természettudományok esetében a magyar diákok többsége (55-60 százaléka) - az angolszász, a japán, a koreai, a cseh és szlovén diákokhoz hasonlóan - kevés időt tölt leckéje elkészítésével.
A kutatás megállapította azt is, hogy a tradicionális természettudományos oktatást folytató országokban - köztük Magyarországon - főként az elméleti oktatást és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását helyezik előtérbe, és kisebb hangsúlyt fektetnek a megismerés gyakorlati formáira. Ezekben az országukban, így nálunk is, negyedikben alacsony azon diákok aránya, akik az órákon - önállóan vagy kiscsoportokban - rendszeresen kísérleteznek, s a tanárok által végzett kísérletek megfigyelése is csak nyolcadikban jellemző.
A diákok tantárgyakkal kapcsolatos attitűdje általában független vagy inkább fordított összefüggést mutatott a felmérésen produkált eredményekkel. A gyengébben teljesítő országok tanulói általában kedvezőbben viszonyultak a természettudományos tárgyakhoz, mint a magas eredményt elérők. Ennek okát a kutatók abban látták, hogy a diákok általában negatívan reagálnak a velük szemben támasztott magas követelményekre, és elfogadóak, ha az elvárások alacsonyabbak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak.
.jpg)
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben .jpg)
.jpg)
2026 első felében a magyar kereskedelmi ingatlanbefektetési volumen elérte a 610 millió eurót. 
