Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben - olvasható a nemzetközi TIMSS-vizsgálat magyar nyelvű összegzésében. A magyar diákok kimagaslóan szerepeltek a felmérésen.
A TIMSS- (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés célja, hogy a 4. és a 8. évfolyamon tanuló diákok matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálva képet adjon az iskolai és az otthoni tanítási-tanulási szokásokról.
Tavaly az 59 ország és 8 kiemelt oktatási rendszer 425 ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek.
A legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és kémia tárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret.
A 4. osztályban a matematika és természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad - előbbiből 34, utóbbiból 13 órával - a felmért országok átlagától. Eközben a jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben haladják meg ezeket az adatokat. Például egy szingapúri vagy angol 4. osztályos diák évente 91, illetve 73 órával tanulja bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között.
A természettudományos tárgyakat tekintve azt állapították meg, hogy az általános, illetve integrált tanterv esetében akár alacsony éves óraszám mellett is folyhat eredményes oktatás.
A kutatók vizsgálták a tankönyvhasználatát és a házi feladatokat is. Az eredmények azt mutatták, hogy a negyedik évfolyamon jó eredményt elért országok tanárai a matematika és természettudományos oktatásban a tankönyvre, mint elsődleges forrásra támaszkodtak. Magyarországon ugyan a matematikaoktatásban nagyobb mértékben csökken a tankönyvek elsődleges forrásként való használata a 8. osztályban - mindössze 55 százalékos -, de a 4. évfolyamon itt is 77 százalékos.
A házi feladattal kapcsolatos szokások eltérőek voltak a vizsgált országokban: a magyar tanulók terhelése ugyanakkor ebben alacsonyabb, mint a legtöbb államban. A természettudományok esetében a magyar diákok többsége (55-60 százaléka) - az angolszász, a japán, a koreai, a cseh és szlovén diákokhoz hasonlóan - kevés időt tölt leckéje elkészítésével.
A kutatás megállapította azt is, hogy a tradicionális természettudományos oktatást folytató országokban - köztük Magyarországon - főként az elméleti oktatást és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását helyezik előtérbe, és kisebb hangsúlyt fektetnek a megismerés gyakorlati formáira. Ezekben az országukban, így nálunk is, negyedikben alacsony azon diákok aránya, akik az órákon - önállóan vagy kiscsoportokban - rendszeresen kísérleteznek, s a tanárok által végzett kísérletek megfigyelése is csak nyolcadikban jellemző.
A diákok tantárgyakkal kapcsolatos attitűdje általában független vagy inkább fordított összefüggést mutatott a felmérésen produkált eredményekkel. A gyengébben teljesítő országok tanulói általában kedvezőbben viszonyultak a természettudományos tárgyakhoz, mint a magas eredményt elérők. Ennek okát a kutatók abban látták, hogy a diákok általában negatívan reagálnak a velük szemben támasztott magas követelményekre, és elfogadóak, ha az elvárások alacsonyabbak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalékot szabadít fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű szervezet.
A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében.
Visszaadja a NAV az ukránoknak azokat a pénzszállító járműveket, amelyeket múlt héten az ukrán állami takarékbank alkalmazottaival szemben végrehajtott akció során foglaltak le a magyar szervek.
Idén már egy 3 milliárd euró értékű eurókötvény- és egy 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény-kibocsátáson is túl van az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a 2026-ra tervezett nettó devizafinanszírozási tervének több mint 60 százalékát teljesítette az ÁKK. A magyar államadósság devizaaránya növekszik, ezért is lenne fontos a stabilan tartott forint. A közel-keleti háború viszont közbeszólhat.
A kormány döntése értelmében márciustól magasabb hitelösszeggel és hitelkiváltási lehetőséggel igényelhetik a hazai kis- és közepes vállalkozások a fix 3 százalékos hitelt.
.jpg)
Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben .jpg)
.jpg)
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
