A zsíros és cukros ételektől butulunk?
Egérkísérletekben igazolta a koleszterin és a helytelen táplálkozás hozzájárulását az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatához a stockholmi Karolinska Intézet kutatója.
Kilenc hónapig zsírdús és cukrozott eleséggel táplálta a kísérleti egereket Susanne Akterin, a Karolinska Intézet Alzheimer-kórt kutató központjának munkatársa. Az elpusztult állatok agyában a kórra jellemző, abnormálisan összecsapódott idegsejteket mutatott ki. Eredményeinek összesítését doktori téziseiben tette közzé, melynek vitájára e hét végén kerül sor, amint az az intézet honlapján olvasható.
"Az egerek agyát megvizsgálva, olyan kémiai elváltozást találtunk, mely nem különbözik az Alzheimeres-agyban találhatótól. Gyanítjuk, hogy a nagymértékű zsír- és koleszterinbevitel a genetikai tényezőkkel kombinálódva, hátrányosan befolyásolhatja az agy állományát, ami aztán hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához" - magyarázta nyilatkozatában Akterin.
A szellemi leépüléssel járó kór pontos oka ma még ismeretlen. A jelenleg legkorszerűbb szerek az agyban összecsapódó béta-amiloid fehérje-plakkok eltávolítását célozzák meg. Egy másik kutatási irányban a kóros tau-fehérjék lerakódását kívánják megakadályozni.
Akterin és csoportja az apoE4 jelű génváltozatra összpontosított a kísérletek során. A koleszterin szállításában résztvevő génváltozat az emberek 15-20 százalékánál található meg, és növeli az Alzheimer-kór kockázatát. A génmódosítással létrehozott kísérleti egerek ezt a változatot hordozták. A kilenchónapos vizsgálat végén az egerek agyában kóros tau-fehérje lerakódásokat találtak, valamint csökkent egy Arc jelű fehérje mennyisége, melynek az emlékek tárolásában van szerepe.
A svéd kutató szerint eredményei jelzik, hogyan lehetne tenni a kór megelőzéséért, az Alzheimer-kór azonban igen összetett hátterű, ezért további kutatások szükségesek feltérképezéséhez.
Áttörés: őssejtekből agyszövet
Remény az Alzheimer-kórban szenvedőknek
Kilenc hónapig zsírdús és cukrozott eleséggel táplálta a kísérleti egereket Susanne Akterin, a Karolinska Intézet Alzheimer-kórt kutató központjának munkatársa. Az elpusztult állatok agyában a kórra jellemző, abnormálisan összecsapódott idegsejteket mutatott ki. Eredményeinek összesítését doktori téziseiben tette közzé, melynek vitájára e hét végén kerül sor, amint az az intézet honlapján olvasható.
"Az egerek agyát megvizsgálva, olyan kémiai elváltozást találtunk, mely nem különbözik az Alzheimeres-agyban találhatótól. Gyanítjuk, hogy a nagymértékű zsír- és koleszterinbevitel a genetikai tényezőkkel kombinálódva, hátrányosan befolyásolhatja az agy állományát, ami aztán hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához" - magyarázta nyilatkozatában Akterin.
A szellemi leépüléssel járó kór pontos oka ma még ismeretlen. A jelenleg legkorszerűbb szerek az agyban összecsapódó béta-amiloid fehérje-plakkok eltávolítását célozzák meg. Egy másik kutatási irányban a kóros tau-fehérjék lerakódását kívánják megakadályozni.
Akterin és csoportja az apoE4 jelű génváltozatra összpontosított a kísérletek során. A koleszterin szállításában résztvevő génváltozat az emberek 15-20 százalékánál található meg, és növeli az Alzheimer-kór kockázatát. A génmódosítással létrehozott kísérleti egerek ezt a változatot hordozták. A kilenchónapos vizsgálat végén az egerek agyában kóros tau-fehérje lerakódásokat találtak, valamint csökkent egy Arc jelű fehérje mennyisége, melynek az emlékek tárolásában van szerepe.
A svéd kutató szerint eredményei jelzik, hogyan lehetne tenni a kór megelőzéséért, az Alzheimer-kór azonban igen összetett hátterű, ezért további kutatások szükségesek feltérképezéséhez.
Áttörés: őssejtekből agyszövet
Remény az Alzheimer-kórban szenvedőknek
MTI
