Ha gyengül a forint, spórolni kell, ha spórolunk, visszafogjuk a növekedést
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint célszerű lenne újragondolni az államadósság-mutató számítási módját, és azt is, miként lehetne jobban összehangolni az államadósság finanszírozását szolgáló és a monetáris politikai eszközök alkalmazását - veti fel a szervezet egy friss tanulmánya.
Domokos László, a számvevőszék elnöke hangsúlyozta: ha a forint árfolyama számottevően és folyamatosan erősödik, akkor az alaptörvényben rögzített államadósság-szabályt jelenlegi formájában csak akkor lehet teljesíteni, ha a gazdaság más területein százmilliárdos megtakarítást ér el a kormány. Ez lassítaná a gazdasági növekedést - hívta fel a figyelmet az elnök.
150 milliárdos "vesztesége" lehet az MNB-nek
Hangsúlyozta: az államadósságot növeli az a térítési kötelezettség is, amelyet a központi költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamely tartalékalapjában hiány keletkezik.
|
| Az erős forint nem csak csökkenti az államadósságot |
A téma aktualitását mutatja Domokos László szerint, hogy az Európai Bizottság 2012 őszi előrejelzésében a költségvetési kockázatok között említette, hogy az MNB 2013. évi gazdálkodása kapcsán a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül fél százalékát kitevő, mintegy 150 milliárd forintnak megfelelő térítési kötelezettsége lehet a költségvetésnek.
Domokos László elmondta, hogy az ÁSZ-nak a térítési kötelezettség vonatkozásában nincs ellenőrzési jogosultsága, csak szeretnék felhívni a figyelmet az ezzel kapcsolatos kockázatokra. Hozzáfűzte, hogy a tanulmányt kizárólag nyilvános, az MNB és az ÁSZ honlapján megjelent adatok felhasználásával készítették.
A monetáris politikának ára van
A tanulmányban az elmúlt öt év adatait vizsgálva igyekeztek feltárni, hogy milyen okok vezethetnek el oda, hogy a központi költségvetésnek tartalékfeltöltési kötelezettsége keletkezik. Az okok között említette Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója a devizatartalékok kezelését, valamint hogy a monetáris politikai eszközök alkalmazásának kiadásai meghaladják az ezzel elérhető bevételeket.
Hangsúlyozta, hogy a kettő összefügg, mivel az MNB mérlegében szereplő devizatartalékok forrását jelentős mértékben a monetáris politikai eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek adják. Kockázatot növelő tényező Pulay Gyula szerint, hogy az MNB-nek a törvényben meghatározott célokat kell teljesítenie, és nem kell tekintettel lennie a célok elérésének közvetlen költségvetési hatásaira.
Az alacsony kamat mérsékli a veszteségeket
A következő évek költségvetési kockázatairól elmondta: minél nagyobb a devizatartalék mértéke, annál nagyobb összegű lehet azok kihelyezésének kamatbevétele és a finanszírozó források kamatkiadásai közötti különbség. Hozzáfűzte: a devizatartalékokat csak kisebb arányban lehet majd az irányadó, vagy annál is alacsonyabb jegybanki kamattal kamatozó forrásokból finanszírozni.
Pulay Gyula kifejtette, hogy a devizatartalékok egy olyan időszakban nőttek, amikor a forintárfolyam viszonylag gyenge volt, így a devizatartalékok átlagos beszerzési árfolyama megnőtt. Deviza eladásával az MNB már csak viszonylag kisebb árfolyam-nyereséget tud realizálni ahhoz a helyzethez képest, amikor devizatartalékának meghatározó részét az erősebb forintárfolyamon beszerzett deviza tette ki - ismertette az igazgató. Pulay Gyula hozzátette, mérsékli a veszteségessé válás kockázatát az irányadó jegybanki kamat csökkentése.
A devizatartalékok átlagos beszerzési árfolyamának emelkedése a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának negatívvá válása szempontjából is növekvő kockázatot jelent, mivel így magasabb forintárfolyam mellett kezd a tartalék mérséklődni - mondta Pulay Gyula.
Az erős forint hátulütője
Kitért arra is, hogy ha a magyar gazdaság nemzetközi megítélése javul és ennek következtében a forint erősödni kezd, akkor a magas devizatartalékok forintértékének csökkenése néhány éven belül elvezethet oda, hogy a központi költségvetésnek 100 milliárd forintos nagyságrendű összegekkel kell kipótolnia az MNB tartalékait.
Az államadósság-szabály jelenlegi formájában kiszűri a forintárfolyam változásának az államadósság forintértékére gyakorolt hatását, így azt is ha a forint árfolyamának erősödése következtében csökken az államadósság - hívta fel a figyelmet Pulay Gyula.
Kiemelte: ezzel szemben az államadósságot növeli, ha a forint árfolyamának erősödése miatt a központi költségvetésnek ki kell pótolnia az MNB forintárfolyam-kiegyenlítési tartalékát, vagyis nincs szembeállítva az árfolyam erősödésének pozitív és negatív hatása.
Ha erős a forint, fogyasszuk a devizatartalékot?
Az Állami Számvevőszék szerint megfontolandó lehet a monetáris eszközök között a kamatköltségeket mérséklő eszközöket kellene alkalmazni, követve a többi európai jegybank által alkalmazott megoldásokat. Újra kell gondolni azt is, miként lehetne jobban összehangolni az államadósság finanszírozását szolgáló és a monetáris politikai eszközök alkalmazását - mondta Pulay Gyula.
Hozzátette, az ÁSZ szerint a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos szintje mellett indokolt lenne, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor.
Domokos László kérdésre válaszolva elmondta: a tanulmánnyal nem "üzenni" szeretnének a jelenlegi vagy a jövőbeli jegybankelnöknek, és nem is javaslatot tesznek, csupán még időben szeretnék felhívni a figyelmet a monetáris politika költségvetési kockázataira.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
