A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az olajárzuhanás várható közép- és kelet-európai inflációs következményeiről összeállított, hétfőn ismertetett tanulmányukban úgy vélekedtek, hogy az MNB továbbra is inkább a megfontoltság felé hajlik.
A ház szerint erre vall, hogy a monetáris tanács következetesen kamattartásra voksolt az elmúlt hónapokban, jóllehet legkésőbb a decemberi inflációs jelentés már okot adhatott volna arra, hogy az MNB visszatérjen az enyhítésre hajló monetáris alapállásra.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint azonban valószínűleg már elégséges lenne a további kamatcsökkentések fontolóra vételéhez a külső és a belső feltételek egy olyan kombinációja, amelyben a magyarországi infláció a vártnál is alacsonyabbra süllyed, az euróövezeti jegybank (EKB) szuverén kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítésbe kezd, és a forintárfolyam stabilizálódik.
A cég szerint az idei év első felében ennek alapján a további enyhítés felé hajlanak az esélyek. Ezt támasztja alá a Morgan Stanley közgazdászai szerint az is, hogy az MNB decemberi inflációs jelentésének egyik alternatív forgatókönyve éppen a tartósan alacsony energiahordozó-árakra összpontosított, és e forgatókönyv azzal számolt, hogy az inflációs célt lazább monetáris politikával is el lehet érni.
Ennyit farag az infláción az olcsó olaj
A ház londoni elemzőinek modellszámításai szerint a közép-európai EU-gazdaságokban minden 10 százaléknyi olajárcsökkenés 0,1-0,3 százalékpontot farag le az éves inflációból. Az átlagon belül - a inflációs kosáron belüli eltérő súlyozások miatt - Csehországban a legkisebb, Romániában és Magyarországon a legnagyobb ez a hatás a régióban.
A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint a nyersolaj határidős piaci árfolyama 30 százalékkal zuhant a térségi gazdaságok helyi valutáiban számolva október óta, és ennek figyelembevételével meglehetősen elavultnak tűnnek már a legutóbbi inflációs előrejelzések is, különösen Lengyelországban és Csehországban, és kisebb mértékben Magyarországon.
Az MNB monetáris enyhítési ciklusának idei felújítását más nagy londoni házak most már alapeseti előrejelzéseikben jósolják, elsősorban az olajárak zuhanása és az ebből eredő deflációs kockázat miatt.
Eltérnek a vélemények, hogy meddig eshet az ár
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja erről összeállított, jelentősen felülvizsgált új prognózisában közölte: várakozása szerint az irányadó Brent olajtípus hordónkénti átlagára 2015 egészében 55 dollár, ezen belül januárban mindössze 50 dollár lesz.
A JP Morgan londoni elemzői szerint a térségben a magyar fogyasztói árindexet érinti a legnagyobb mértékben az alacsony olajár, elsősorban azért, mert a magyar inflációs kosárban magasabb a súlya a motorüzemanyagoknak.
A ház modellszámításai szerint 55 dolláros idei Brent-átlagár és 267 forintos dollárárfolyam esetén Magyarországon az idei első negyedévben 0,7 százalékkal visszaesik, a második negyedévben minimálisan, 0,1 százalékkal nő, majd a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal ismét csökken az éves összevetésű fogyasztói árindex.
Ennél jóval alacsonyabb, például 35 dolláros idei átlagos olajár a JP Morgan számításai szerint az első három negyedévben folyamatos deflációt okozna Magyarországon, és az idei utolsó három hónapban is zéró lenne az éves összevetésű infláció.
A ház minden körülményt - így az euróövezetből importált dezinflációs, illetve deflációs tényezőket, valamint a hazai gazdaságban változatlanul érvényesülő negatív kibocsátási rést is figyelembe véve - összesen 0,50 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár az idén Magyarországon, márciusi kezdettel.
1,5 százalékos alapkamat?
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays közgazdászai a jelenlegi inflációs környezetben ennél is nagyobb mértékű, 0,60 százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre - vagyis 1,5 százalékig süllyedő alapkamatra - számítanak az idén.
Ez a „gig economy.” 
