Szerbiát semleges államként mutatja be az ország vezetése. Azt állítja, hogy nem tartozik sem a Nyugat, sem a Kelet érdekszférájába, ám a balkáni ország sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem semleges. Ezt állapította meg a Biztonságkutató Központ (CIB) elemzése, amelynek szerzője Aleksandar Stojanović – idézte a jelentést a vajdasági Szabad Magyar Szó.
A katonai semlegesség intézménye nemzetközi jogi kategória, ami a nemzetközi egyezmények alapján számos jogot és kötelességet foglal magában. Ezek közé tartozik a tilalom a katonai szövetségekbe való belépésre, a háborús feleknek nyújtott katonai segítségre, a terület használatára katonai műveletekhez, a szállításra és hasonlókra vonatkozóan.
Kulcsfontosságú a katonai semlegesség szempontjából más országok, elsősorban a nagyhatalmak által biztosított garancia, amellyel egy országot elismernek katonailag semlegesként. Ez azt jelenti a nemzetközi jog szempontjából, hogy katonai értelemben nem lehet egy ország semleges pusztán azáltal, hogy önmagát annak minősíti.
Ebből következően Szerbia semmiképp sem lehet katonailag semleges állam, mert más országok, katonai szövetségek, elsősorban a nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína nem ismerik el ezt el. Szerbia az elmúlt húsz évben különböző fázisokon ment át a NATO-hoz való közeledéstől kezdve az oroszoktól és kínaiaktól vásárolt fegyverekig. Ezzel egyfajta egyensúlyt próbált tartani elsősorban politikailag. Az elemzés szerint, amennyiben a jövőben a helyzet elfajulna, Szerbia fegyveres konfliktusba keveredne, egyedül maradna. Kivéve, ha Kína és Oroszország nem állna készen, hogy hatalmas pénzeket és emberi erőforrást költsön a balkáni ország védelmére - írta a lap.
Az Európai Unió 447 aggregátort juttat az orosz dróntámadások miatt áram nélkül maradt ukrajnai lakosság megsegítésére. 
