2009 első három negyedévében 6%-kal csökkent a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva - közölte a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balesetek kimenetele ennél is kedvezőbben alakult: a halálos balesetek száma 12, a súlyos sérüléssel járóké 9%-kal lett alacsonyabb. Közúti balesetben 615 személy vesztette életét, 103-mal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A KSH tájékoztatása szerint a balesetek száma 2000–2007 között emelkedett, azóta csökken. 2009 I–III. negyedévében több mint 13 400 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ennek 69%-a lakott területen belül. Utóbbiak száma a 2008. azonos időszakihoz viszonyítva nagyobb mértékben csökkent (7%), mint a lakott területen kívülieké (4%). A halálos balesetek száma 2008 azonos hónapjaihoz viszonyítva erőteljes ingadozást mutat: szeptemberben 42%-kal kevesebb halálos kimenetelű baleset történt, márciusban és júniusban 7 és 9%-kal több.

Az első három negyedévben több mint 18 ezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 615 személy vesztette életét, a súlyosan megsérültek száma túllépte a 4800-at, a könnyen megsérülteké a 12 600-at. A baleset során meghalt személyek 44%-a vétlen volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 56%-a, az áldozatul esett elöl ülő utasok 46%-a, a hátul ülő utasok 74%-a nem használta a biztonsági övet.

2009 I–III. negyedévében minden balesettípusban csökkenést tapasztaltunk; kivéve azokat, amelyek megcsúszás, farolás, felborulás, pályaelhagyás miatt következtek be. Az egyjárműves járműbalesetek kategóriájába tartozó balesettípusnak a száma 11%-kal nőtt.

A legnagyobb mértékben (közel harmadával) a közúti–vasúti kereszteződésben történt balesetek száma csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A balesetek 61%-át személygépkocsik okozták, 11%-át kerékpárosok, 9%-át teherszállító járművek 6-6%-át segédmotoros kerékpárosok és gyalogosok, 5%-át
motorkerékpárosok, 2%-át egyéb járművek, utasok és egyéb okozók. A balesetek 93%-a járművezetők hibájából történt – a leggyakrabban nem megfelelően választották meg a sebességet.

Régiós bontásban tekintve 2009 I–III. negyedévében a 2008. azonos időszakihoz viszonyítva a balesetek száma mindenütt csökkent, kivéve Dél-Dunántúlt, ahol az előző évivel közel azonosan alakult. A legnagyobb csökkenést Közép-Magyarországon regisztrálták (11%). Az ittasan okozott balesetek száma Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön emelkedett a legnagyobb mértében(16%), Közép-Dunántúlon csökkent a leginkább (17%).

2008 azonos időszakának adataihoz viszonyítva a gyalogosok okozta balesetek csökkentek a leginkább (23%), és a segédmotoroskerékpár-balesetek nőttek a legnagyobb mértékben (10%). Külföldi állampolgárok 5%-ban voltak okozói a baleseteknek.

Az autópályákon közlekedők 2009. január–szeptemberben 5%-kal több balesetet okoztak, mint egy évvel korábban. A balesetek száma autópályánként eltérően alakult: az M7-esen 16%-kal nőtt, az M3-ason 5%-kal csökkent. A relatív baleseti mutató az M1-es autópályán volt a legmagasabb (100 km-re jutó 48 baleset), az M30-ason a legalacsonyabb (a viszonyszám értéke itt 17).

A balesetek 13%-ánál szerepet játszott az alkohol. Az ittasan okozott balesetek száma az előző év azonos időszakihoz képest a legtöbb kategóriában nőtt (átlagosan 4% a plusz), a gyalogosok esetében 11%-kal csökkent, a személygépkocsivezetőknél közel azonosan alakult. A legnagyobb növekedést a kerékpárosok esetében regisztrálták (21%). Az ittasan okozott balesetek aránya a kerékpárosok és a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek között a legmagasabb (26%). Öszességében 100 balesetből 13 alkalommal szerepelt a baleset hátterében az alkohol (az előző év azonos időszakában csak 12 esetben).

A régi KRESZ-t visszük az újévbe
Ittas vezetés: tizenötezer jogsi ugrott az idén
A soproniak a legbiztonságosabb autóvezetők
Sokkal kevesebben halnak meg útjainkon
Többen élik túl az autózást, mint tavaly

Privátbankár