Beépülhet az árakba a 400 forint feletti euró? Hogyan tudnak talpon maradni a vállalatok?

Bár Európa-szerte az egyik legjobb eredményt érte el a vállalati hitelezésben, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt komoly kihívásokkal kell számolniuk a visegrádi országok cégeinek – áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzésében, amely azt vizsgálta, hogy milyen lehetősége van a vállalkozásoknak arra, hogy egy ennyire kiszámíthatatlan piaci környezetben is talpon tudjanak maradni.

Finanszírozási igények a vállalati szegmensben

A hazai vállalati hiteldinamika 10,7 százalékos növekedési ütemmel uniós összehasonlításban is a harmadik legmagasabb. 2021 negyedik negyedévében a visegrádi országok mindegyikében jelentősen gyorsult a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme. Az EKB adatai alapján a keresletnövekedés oka elsősorban már nem a koronavírus-járvány hatására bevezetett és programokhoz kötött hitelekhez kapcsolódott, ami arra utal, hogy a gazdasági kilábalással párhuzamosan nemzetközi szinten is folytatódott a hitelezés piaci alapokra történő visszatérése.

Mi lesz a szigorításokkal?

Magyarországon ez a mutató a támogatott hitel- és garanciaprogramok mellett a moratórium hatását is tükrözi, azonban a hitelállomány GDP-arányosan – a visegrádi országokéhoz hasonlóan – továbbra is alacsony nemzetközi összehasonlításban, így szignifikáns tér van a vállalati hitelpiac bővülésére. Másrészről, a tavalyi évben a hitelezési feltételek szűkkörű enyhítése jellemezte a bankok hitelezési tevékenységét: az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt még a magyar jegybank felmérése szerint bankok mindössze 1 százaléka tervezte a hitelezési feltételek szigorítását.

Majd jött a háború és minden borult…

Fontos tényező, hogy az energia- és alapanyagárak emelkedése már jóval korábban elkezdődött, a háború pedig akkor robbant ki, amikor már amúgy is megnövekedett a cashflow-finanszírozási igény. Ezt tovább erősítette az, hogy az árak növekedése sohasem látott méreteket öltött. Az orosz-ukrán háború miatt azonnal az egekbe szöktek az energiaárak, mivel Európa továbbra is függ az orosz olaj-, földgáz- és szénimporttól. Emellett mindkét ország számos mezőgazdasági termék jelentős termelője és exportőre, miközben az élelmiszer-termelést a műtrágya árának a földgáz-áremelkedés miatti drasztikus megugrása is nehezíti. A kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importálható műtrágyáktól is. 

Ezenkívül, a háború miatti magasabb globális piaci árak és alapanyaghiány tovább súlyosbította az ellátási láncok zavarait is. Az elemzés példaként ismerteti, hogy Magyarország GDP-termelésében kiemelkedő szerepet játszó gépjárműipar, melyet kimondottan érzékenyen érint az Ukrajnában gyártott alkatrészek hiánya, ami így még rátett egy lapáttal a szektort sújtó ellátási nehézségekre.

…és érkezett a jegybanki válasz is

A megugrott inflációval szembesülve a kelet-közép-európai központi bankok változtattak a korábbi laza monetáris politikájukon, amelynek célja a gazdaság támogatása volt a világjárvány első szakaszában. 2021 közepén a cseh és a magyar jegybank is megkezdte a kamatemelést, a lengyel központi bank pedig néhány hónappal később állt be a sorba. Azóta ezek a jegybankok egyenként legalább 500 bázisponttal emelték a kamatot. Magyarországon a jegybanki alapkamat 2022 januárban 2,9 százalék volt, majd több lépcsőben ugyan, de júliusra elérte a 9,75 százalékot. A Coface elemzői úgy vélik, mivel a kelet-közép-európai régióban az árak megugrását elsősorban a mezőgazdasági és energiatermékek okozzák, amelyek árait többnyire globális piacokon jegyzik, az egyes országok központi bankjai monetáris politikájukon keresztül csak korlátozott hatást gyakorolnak erre az inflációs komponensre. Ennek ellenére a maginfláció, azaz az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított áremelkedés is növekszik a régióban. Magyarországon júliusban elérte a 11,7 százalékot, ami azt mutatja, hogy a belső áremelési nyomás is erős. Ezt támasztja alá a javuló munkaerőpiac, a munkanélküliségi ráta csökkenése, a növekvő munkaerőhiány és a részben ebből adódó szárnyaló bérnövekedés is. Ez utóbbi pedig nemcsak hogy tovább erősítheti az inflációt, hanem már magával hozhatja az ár-bér spirált is. 

Sokk 400 forint felett: 416

Az euró árfolyama 2022 júniusában meghaladta a 400 forintos történelmi szintet, majd néhány héttel később a 410 forint mellett is elsuhant: a háború kitörése óta a magyar deviza több, mint 8 százalékot gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona gyakorlatilag alig változott.

A forint euróhoz mért árfolyamának alakulása további árfelhajtó és inflációt gerjesztő hatással bír, hiszen azok az importőrök, akik eddig csak az energia- és alapanyagár, illetve a szállítási költségek emelkedését árazták be a termékeikbe, hamarosan az árfolyamveszteséget is belekalkulálják áraikba. Az újabb áremelések pedig újabb inflációs nyomást gyakorolnak a gazdaságra, csökkentik a vásárlóerőt és a szigorodó jegybanki politika mellett növelik a recesszió valószínűségét.

De ha drága a hitel, drága az alapanyag, drága az EUR, akkor hogyan lehet még biztonságosan, fenntartható módon működtetni a vállalkozásokat?

A vállalatok működésének és finanszírozásának egyik legfontosabb forrása – a bankrendszer mellett – a szállítói hitelezés: a B2B üzleti világ jellemzően halasztott fizetéses konstrukcióban, ezáltal kényszerből hitelezőként működik, sok esetben egyenként is akár nagy összegben. 

Ahogy azt elemzésünkben részleteztük, a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben a vállalkozások lehetőségei rendkívül megdrágultak, így a halasztott fizetés gyakorlata egyre inkább felértékelődik. Ugyanakkor, mivel a soha nem látott kihívások számos vállalkozás stabilitását jelentősen megingatták, a vevőportfólió folyamatos nyomon követése, valamint a halasztott fizetésű számlák biztosítása* elengedhetetlen, az esetleges nemfizetések megelőzése, vagy – rosszabb esetben – kártérítése érdekében. A vevők nyomon követése mellett, a gyártó cégek számára a beszállítók monitoringozása is kiemelt fontosságú lett a termelés folyamatos fenntartása érdekében, hiszen az ellátási láncok zavarai már a koronavírus járvány első hulláma óta problémát jelentenek a vállalkozásoknak, a háború hatásai pedig csak tovább súlyosbították ezeket. 

A kialakult gazdasági helyzet tehát fokozottan fontossá teszi a tudatos és proaktív kockázatkezelést, amit a legjobban olyan szolgáltatók termékeivel lehet megoldani, akik a követeléskezelési és fizetési nehézségekkel kapcsolatos naprakész adatokkal felvértezett információkat képesek biztosítani partnereik számára. 

A hazai piacon a Coface az egyetlen szolgáltató, amely céginformációs, kereskedelmi hitelbiztosítási és követeléskezelési szolgáltatása révén a teljes vevői (hitelezési) kockázatmenedzsment folyamatot lefedi. Ezáltal nemcsak teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani partnereinknek, hanem olyan fizetőképességi és kárkezelési információkkal is rendelkezünk a vállalatokról, melyek más szolgáltatónál nem elérhetőek, és a jelenlegi, volatilis környezetben elengedhetetlenek a biztonságos működéshez.

*  A kereskedelmi hitelbiztosítás fő funkciója, hogy a szállítói hitelezésből adódó kockázatot megossza egy azt átvállaló féllel, amely üzleti, piaci alapon képes biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tenni a vállalatok követelés-állományát és professzionális kockázatkezelői eszköztárral alkalmas nagy tömegben és akár nagy összegekben is átvállalni a vevők nemfizetéséből eredő károkat. A szállítók ezáltal biztonságban tudhatják pénzforgalmukat, miközben kedvező fizetési feltételeket tudnak biztosítani vevőiknek.