Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön bírálták az uniós diplomatákat és intézményeket sújtó, márciusban bevezetett kínai szankciókat és úgy foglaltak állást: amíg azok érvényben vannak, nem foglalkoznak egyebek mellett az Európai Unió és Kína között megkötni tervezett beruházási megállapodás ratifikációjával - közölte az uniós parlament.
A 599 szavazattal, 30 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Európai Parlament elítélte a kínai hatóságok által bevezetett, európai embereket és szervezeteket, köztük öt európai parlamenti képviselőt célzó szankciókat.
Az EP-képviselők Peking lépését megalapozatlannak és önkényesnek nevezték, az alapvető szabadságjogok elleni támadásként értékelték. A kínai kormányt a korlátozó intézkedések visszavonására szólították fel.
Tajvant nem érinti a döntés
Szerintük indokolt, hogy a kínai szankciók életbe léptetésére tekintettel az unió és Kína között megkötni tervezett átfogó beruházási szerződés aláírásának lehetőségét és a szerződés kötelező uniós parlamenti ratifikációjával kapcsolatos vitát befagyasztották. Kijelentették: addig nem kezdik el a megállapodásról szóló vitát, amíg a szankciók érvényben vannak. Hozzátették, hogy egyéb regionális partnerekkel, köztük Tajvannal megkötni tervezett kereskedelmi és befektetési megállapodások nem eshetnek a kínai egyezményről szóló vita felfüggesztésének áldozatául.
A pekingi válaszlépés ellenére az EP üdvözölte, hogy az unió négy kínai személyt és egy szervezetet vett fel az EU globális emberi jogi szankciórendszerének listájára az ujgurok és a Hszincsiang tartományban élő más muszlim kisebbségek emberi jogainak súlyos megsértése miatt.
Válaszok a Kína jelentette fenyegetésekre
Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők továbbá olyan intézkedéseket várnak az uniótól, mint a belső piacot eltorzító külföldi támogatások ellen hozott jogszabályok, a kényszermunkával előállított termékekre vonatkozó behozatali tilalom, vagy egy megerősített és továbbfejlesztett rendelet a külföldi befektetések átvilágításáról. Az EU-nak emellett megfelelően kell válaszolnia a Kína jelentette kiberfenyegetésre és hibrid támadásokra is - tették hozzá.
A márciusban több európai szervezettel és politikai szereplővel, köztük öt európai parlamenti képviselővel és az EP Emberi Jogi Albizottsággával szemben bevezetett kínai szankciók válaszintézkedésként születtek arra az uniós döntésre, hogy az EU négy kínai tisztviselő ellen korlátozó intézkedéseket hozott a muszlim ujgur kisebbségek emberi jogainak súlyos megsértése miatt. Az érintett képviselők mellett a szankcionált Emberi Jogi Albizottságnak két magyar tagja van, Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője, és Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
