A GKI előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi, átmenetileg gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a második negyedévben 2,7 százalékos, a harmadik negyedévben 2,3 százalékos ütem követte, a következő negyedévekben pedig már csak 2 százalék körüli bővülés várható.
A gazdaságkutató kifejti: az Európai Bizottság friss őszi prognózisában tavaszi előrejelzésénél kissé alacsonyabb - de a GKI előrejelzésénél valamivel magasabb -, 2015-re 2,9, jövőre 2,2 százalékos növekedési ütemet valószínűsít.
Függés az EU-s pénzektől
A bizottság értékelése szerint a magyar növekedés túlságosan szorosan kapcsolódik az EU-forrásokhoz. Mivel a forrásbeáramlásban apály várható, így 2016 végéig a nettó exportnak és a fogyasztásnak lesz köszönhető a növekedés. Ugyanakkor a beruházások - az idén várható stagnálás után - jövőre minden bizonnyal visszaesnek.
|
| A GKI prognózisa 2015-16-ra |
Csak az észteket és a litvánokat előzzük meg
A harmadik negyedévben a magyar GDP gyorsabban bővült, mint az EU átlaga, de régiós versenytársaink közül csak az észt és litván ütemet előzte meg. A szlovák, a román és a lengyel ütem több mint 1 százalékponttal, a cseh több mint 2 százalékponttal volt magasabb - fejti ki a GKI.
Bizonytalan az autóipar helyzete
A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható. Részben emiatt, részben pedig a Volkswagen-ügy miatt bizonytalanabbá váló autóipari konjunktúra következtében a német gazdaság veszít az EU-n belüli "lokomotív" szerepéből. Várhatóan idén és jövőre is csak az EU átlagánál szerényebb növekedésre lesz képes. Ez a GKI szerint kedvezőtlen a Németországtól jelentősen függő magyar kivitel szempontjából.
A magyar kivitel dinamikáját lassítja a kevés új ipari kapacitás és az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése is. A beruházások visszaesése miatt mérséklődik a behozatal növekedési üteme is, de az exportnál kevésbé.
Többet költhetünk
A GKI kitér arra is, hogy idén az első háromnegyed évben a bruttó bérek 3,9 százalékkal nőttek, és az év egészében is közel ekkora emelkedésük valószínű. A várhatóan stagnáló árszínvonal miatt a reálkeresetek is hasonló mértékben bővülnek. Jövőre a bérkiáramlás 4,5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de utóbbit a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek ismét 3,5-4 százalékkal nőnek.
Az államháztartás októbert 138 milliárd forintos többlettel zárta több, korábban felfüggesztett uniós transzfer beérkezésének köszönhetően. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, de megközelítése valószínű. Az Európai Bizottság ennél is kedvezőbb, idén 2,3, jövőre 2,1 százalékos GDP-arányos hiányt tart elérhetőnek.
Piros pont
A GKI kifejti, hogy a külső egyensúly nagyon jól alakul. Az áruforgalmi aktívum az első háromnegyed évben 6,1 milliárd euró volt, közel akkora, mint tavaly az egész évben. Az első félévben a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg aktívuma is tovább nő, az EU-transzferek azonban jelentősen visszaesnek. Bár utóbbiak 2017-től ismét emelkedni fognak, 2020 után azonban ebben a formában nagyrészt véglegesen megszűnnek, ami a magyar gazdaság fő hajtóerejének kiesését jelenti.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
