A kormányzati kinevezési folyamatra rálátó források a Reuters hírügynökségnek elmondták: Abe Sindzo miniszterelnök olyan jegybankelnököt látna szívesen, aki hajlandó radikális lépések megtételére annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a deflációs környezetből. A pénzügyminiszter Aszo Taro, és más kormánypárti képviselők azonban mérsékeltebb jelölt mellett állnak ki, mivel tartanak attól, hogy egy markánsabb fellépés veszélyeztetné a pénzpiaci stabilitást. A japán kormányfő hétfőn még azt mondta, hogy "hamarosan" - hírügynökségi források szerint még ezen a héten - bejelentik a jelölt személyét. A gazdaság fellendítéséért felelős miniszter Amari Akira azonban kedden úgy fogalmazott: Abe miniszterelnök csak azt követően nevezi meg jelöltjét, hogy hazatért a hét második felére tervezett amerikai látogatásáról. "Miután a miniszterelnök hazatért, megteremtjük az ellenzéki pártokkal való megegyezés alapjait" - fogalmazott.
A miniszterelnök jelöltjét a parlament alsó- és felsőházának is jóvá kell hagynia. Utóbbiban a kormányzó erők kisebbségben vannak. A késlekedésnek más oka is lehet: öt évvel ezelőtt a japán törvényhozás olyan szabályt alkotott, amely szerint automatikusan kizárják a jegybankelnöki pozícióra esélyesek közül az olyan jelölteket, akiknek a személye a tárgyalások alatt kiszivárog. A kormányzó Liberális Demokrata Párt 2012 decemberében azzal az ígérettel került hatalomra, hogy agresszív monetáris és költségvetési ösztönző politikával próbálja meg kihúzni a gazdaságot a recesszióból. Az új kormány terveinek hatására a jen november óta 15 százalékkal esett a dollárhoz képest, miközben az irányadó Nikkei mutató 30 százalékkal erősödött.
|
| Forrás: Privátbankár Dealbook |
A jen gyengülésének hatására szakmai körökben arról beszélnek, hogy újabb devizaleértékelési háború kezdődhet, amelyben az egyes országok egymást túllicitálva igyekeznek leértékelni fizetőeszközüket, hogy így segítsék a kiviteli szektorukat. Az abei politikának már megvan az első jegybanki döntése: a japán jegybank januárban kétszeresére, 2 százalékra emelte inflációs célját és 2014-től korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett meg.
Az ukrán elnök a háború ellenére már „készen áll a választásokra”. 
