Angela Merkel a Bundestagban mondott beszédében hangsúlyozta: Németország legkésőbb az év végéig meg akar állapodni a 2014-2020-as közös költségvetésről. A gyors megegyezés azért szükséges, mert az államháztartási konszolidáció terhe alatt számos tagország kizárólag az uniós forrásokból tud beruházásokat végrehajtani. A hét elején már nem a keretköltségvetés főösszegéről, sokkal inkább a meglévő források kiegyensúlyozottabb belső elosztásáról folyt a vita.
Herman van Rompuy a hétvégén már azt javasolta - és ez kerül végülis a holnapi csúcs elé -, hogy hét év alatt összességében 75-81 milliárd eurót faragjanak le az uniós kiadásokból az Európai Bizottság által javasolt 1033 milliárd eurós keretből. A kohézió barátai nevű, 15 tagállamot tömörítő országcsoport hétfőn a csomag kiegyensúlyozását szorgalmazta, aminek lényege, hogy ha már mindenáron csökkentik a kiadásokat, akkor gondoskodjanak arról, hogy azok ne aránytalan mértékben a kevésbé fejlett országokat sújtsák.
Martonyi János külügyminiszter a BruxInfónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a kohéziós politika jelenlegi költségvetéséből 9-10 százalékot lecsípett a Van Rompuy féle javaslat, addig a kohéziós országokra jutó rész 23 százalékkal csökkent. Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára szerint a jelenlegi helyzet ellentmondásos. Hiszen miközben az Európai Unió megköveteli Magyarországtól az államháztartási hiány GDP-arányosan 3 százalékos szint alatt tartását és azt is, hogy növekedési pályára állítsa a gazdaságot, addig a dolgok jelenlegi állása szerint megnehezítenék a pénzfelhasználást, pedig a forrásokra nagy szükség lenne a kibontakozáshoz.
Az államtitkár több kétoldalú egyeztetést is folytatott tagállami kollégáival. Elmondása szerint ezeken hangsúlyozta, hogy a magyar kohéziós források 30 százalékkal való csökkentése elfogadhatatlan, és „szembemegy a szerződéssel, az igazsággal és a józan ésszel is”. Előbbi kapcsán kifejtette, az Unió Alapszerződése is előírja, hogy a kohéziós politika a szegényebb országok felzárkóztatására szolgál, valamint arra, hogy felkészítse a tagállamokat az euró átvételére,
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
