Büntetővámok: ki fizeti a cechet és ki kaszál rajta?

Az új amerikai vezetés büntetővámjaival kapcsolatban elsősorban arról szól a közbeszéd, hogy azok milyen negatív hatással lesznek az Egyesült Államok gazdaságára. Például nő az infláció, ami elnyeli a fogyasztók szabadon elkölthető pénzét. Vannak azonban vállalatok, amelyek úgy gondolják, hasznukra válik a kereskedelmi háború.

A nagy kérdés az, hogy az új tarifák rövid távon lesznek-e érvényben, és később visszaáll-e a világ korábbi rendje, például az észak-amerikai szabad kereskedelem, vagy hosszú távú változásokat látunk – mondta a vámokról a Quartz magazinnak Jack Buffington, a Denveri Egyetem ellátási láncokkal foglalkozó professzora. Szerinte, ha a változások rövid távúak, akkor csak a nagyon rugalmas cégeknek érdemes ezekhez alkalmazkodniuk.

Hosszabb távon lehetnek olyan vállalatok, amelyek nyertesei lennének az átalakulásnak. Ezt arra alapozza, hogy ebben az esetben megnőnének az befektetések az Egyesült Államokban, ami hátszelet adna a feldolgozóiparnak.

Azt azonban zárójelbe teszi – amire például Peter Zeihan geopolitikai szakértő hívja fel a figyelmet –, hogy az ország energiatermelését nagyságrenddel kellene növelni ennek kiszolgálásához, és hogy hiába nagy az Egyesült Államok belső piaca export nélkül a modern ipar nagyjából 150 éve nem képes hatékonyan működni.

A csóróbbá váló nép is fogyaszt, amit ki lehet szolgálni

Lourenco Goncalves, az ország egyik legnagyobb acéltermelője, a Cleveland-Cliffs vezérigazgatója úgy véli, hogy az acél- és alumíniumimportra kivetett új tarifák bevezetése csodálatos első lépés. Ő egy új aranykort, az amerikai feldolgozóipar reneszánszát várja az új protekcionista világrendtől. A leértékelt árukat értékesítő TJ Maxx szintén örömmel veszi, hogy az amerikaiak rá fognak szorulni a kínálatára.

A kézzel készített árukat és régiségeket forgalmazó Etsy e-kereskedelmi lánc és a ruhabérbeadásban utazó Nuuly ugyanilyen optimista. A vasúti és közúti fuvarozó cégek abban bíznak, hogy megnőnek az országon belüli szállítási igények.

Végül nyertese lehet az új helyzetnek a Netflix streamingszolgáltató. Ha ugyanis az embereknek nem lesz pénzük vendéglőbe járni, utazni, akkor felértékelődhet az otthoni kikapcsolódás. Más kérdés, hogy ha a Netflix exportját más országok is megvámolják, akkor kevesebb pénzből milyen színvonalú sorozatok készülhetnek. Röviden: lehet, hogy az amerikai fogyasztók életszínvonala romlik, de azok a cégek, amelyek ezt az alacsonyabb szintet szolgálják ki, jól járhatnak a protekcionista kereskedelempolitikával.

Megjött egy súlyos előrejelzés

Ahogy arról a Privátbankár kedden beszámolt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed atlantai részlege kiadott egy prognózist arról, hogy jelen állás szerint milyen hatással lehetnek a vámok az amerikai gazdaságra. A végeredmény lesújtó.

Az atlantai Fed közgazdászai ugyanis arra számítanak, hogy az idei első negyedévben az amerikai gazdaság 2,8 százalékos visszaesést könyvelhet el éves összevetésben. Ez meredek változás a korábbi 2,3 százalékos többlettel szemben. Számos makrogazdasági mutató, amely az elmúlt hetekben jelent meg, rendkívül gyenge volt. A fogyasztói bizalmi index például januárban három és fél éves mélypontra esett, a kiskereskedelmi eladások két éve nem voltak olyan gyengék, mint 2025 elején.

Ráadásul Donald Trump volt elnök protekcionista intézkedései és a tömeges elbocsátások a kormányzati szervezeteknél visszafoghatják a lakossági fogyasztást az Egyesült Államokban. Az persze kérdés, hogy az eddig bejelentett intézkedések meddig maradnak érvényben, és ennek fényében milyen irányba alakulnak majd az előrejelzések és a gazdasági teljesítmény. Az viszont biztos, hogy egy amerikai recessziós adat a világgazdaság számára is komoly kockázatot jelent.