Politikai fikciónak nevezte Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes a helyi közszolgálati rádióban azokat a véleményeket, miszerint Lengyelország távozni készül az EU-ból.
Igen az EU-ra
Ezek a vélekedések azután láttak napvilágot, hogy Magyarország és Lengyelország múlt hétfőn megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kapcsolása) miatt.
A lengyel külügyminiszter-helyettes ugyanakkor utalt arra, hogy a mechanizmust jelenlegi formájában továbbra is elutasítják.
Magyar partnereinkkel együtt jeleztük, hogy az ilyen költségvetési csomag (...) számunkra elfogadhatatlan, sérti az uniós alapszerződéseket
- idézte a politikust az MTI.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy mai Facebook-bejegyzésében szintén megerősítette: kormánya "igent mond az EU-ra".
Ő is hozzátette ugyanakkor, hogy a "büntető mechanizmusokat" nem fogadják el.
Kiállunk az alapszerződések betartása mellett, határozottan ki kell mondani, hogy senki sem erőltetheti ránk idegen víziók megvalósítását
- közölte.
Ezzel párhuzamosan a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági napilap a kormányzó Jog és Igazságosság többéves politikai stratégiájának kiszivárgott tervezete alapján azt írta: az év végéig elfogadandó dokumentum erőteljesen épít az ország EU-tagságára.
A lengyel-magyar vétó kapcsán megjelent aggodalmak ellenére (...) a tervezetben nemcsak hogy gyakran hivatkoznak az EU-ra, de kifejezetten beillesztik Lengyelországot az EU politikájába és stratégiájába
-fogalmazott a lap.
Ötből négy lengyel EU-párti
A Rzeczpospolita napilapban közölt friss kutatás szerint a lengyelek 81, a kormánypárt híveinek pedig 83 százaléka támogatja az EU-tagságot, a jogállamisági mechanizmus körüli vita pedig nem volt hatással a tagság támogatottságára.
Az uniós források felhasználásának jogállamisági feltételekhez kötését a megkérdezettek 44,8 százaléka pártolja, 44,2 százalék ugyanakkor ellenzi azt.
A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
