Valamit be fognak jelenteni, de mit?
|
A magyaroknak is célország A KSH a héten publikált egy kutatást, eszerint 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma. A kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb kivándorlási célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. Részletek >>> |
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokat idézve azt írta, hogy London az évente kibocsátható társadalombiztosítási kártyák számának, illetve érvényességi határidejének korlátozásával kívánná kordában tartani az Európai Unió más országaiból érkező, főleg alacsony szakképesítésű munkavállalók bevándorlását.
A lap Downing Street-i forrásai szerint ez lenne a központi eleme David Cameron brit kormányfő hamarosan várható nagy horderejű bejelentésének, amelyben az EU-bevándorlás nagy-britanniai szabályozását szigorító terveket ismerteti. A felső korlátot London úgy állapítaná meg, hogy a bevándorlók száma a kormányzó Konzervatív Párt által már régóta célként kitűzött évi nettó 100 ezer alá csökkenjen. A márciussal zárult előző pénzügyi évben 243 ezer fős nettó bevándorlást mértek Nagy-Britanniában.
A Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a brit parlament alsóházában.
Korlátozni kell!
David Cameron miniszterelnök az elmúlt hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók bevándorlását az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig, amíg azok gazdaságai fel nem zárkóznak az övékéhez hasonló fejlettségi szintre.
A brit kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.
Nem fér össze az EU-s joggal
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke azonban a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva gyakorlatilag máris megadta a nemleges választ, kijelentve: az Európai Unióban megvan a készség a brit igények figyelembevételére, de csak abban az esetben, ha ezek nem összeegyeztethetetlenek az általánosan elfogadott uniós alapelvekkel.
Az Európai Bizottság hamarosan távozó elnöke hozzátette: az Európai Unión belüli szabad mozgás alapvető jog, amelyet fenn kell tartani. Barroso közölte, hogy még nem kapott a brit kormánytól konkrét javaslatokat, de az ő teljesen egyértelmű álláspontja az, hogy a munkaerőmozgás bármiféle egyoldalú számszerű korlátozása ellentétes lenne az uniós jogszabályokkal.
"A munkanélküliség többéves mélyponton van Nagy-Britanniában, így nem hihető, hogy a migráció olyan hatalmas probléma lenne" - fogalmazott az EU-bizottság vezetője. Hozzátette: a bizottság becslése alapján kétmillió brit állampolgár él más EU-tagállamokban, ahol "nagyon szívesen látják őket", és a méltányosság elve azt diktálja, hogy Nagy-Britannia hasonló jogokat biztosítson az EU-társállamokból érkezőknek.
|
Barroso igaza Igaza lehet az EB leköszönő elnökének, ugyanis a brit statisztikai hivatal épp a héten közölt adatai szerint az augusztussal zárult három hónapban 154 ezerrel, 1,97 millióra csökkent a bejegyzett állástalanok száma, amely 2008 vége óta most első ízben került kétmillió alá. Augusztus végén 538 ezerrel kevesebben kerestek állást, mint egy évvel korábban. A rendszeres adatközlés kezdete óta ez a legnagyobb éves csökkenés. Részletek >>> |
A közelgő technikai egyeztetések tervei továbbra sincsenek véglegesen kidolgozva. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
